Bödő István et al. (szerk.): „Füstölgő romok közt” - Fejér megyei helyzetjelentések a második világháborút követően - Fejér megyei történeti évkönyv 31. (Székesfehérvár, 2016)
Települési dokumentumok
resztül hullámzottak, ennek következtében a lakóházak majdnem kivétel nélkül ki- sebb-nagyobb sérüléseket szenvedtek, olyannyira, hogy mintegy 100 ház teljesen elpusztult, és annak egésze újjáépítése válik szükségessé. A lakosság mintegy kétharmad része elmenekült tekintettel arra, hogy sváb érzelműek és terrorizálva voltak a községnek az elhagyására. A 8 kérdéscsoport szem előtt tartásával jelentem a következőket 1.1 A község általános újjáépítése a. ) A lakóházak száma beleértve a romházakat is 540 db. b. ) A középületek állapota, dacára annak, hogy a lakosság visszatértével mindkét egyház megpróbálkozott annak helyrehozatalával, nem kielégítő, különösen a róm. kath. egyház templom tornya szenvedett súlyosabban, mivel a harci események alatt megfigyelőnek volt használva. Itt a torony maga, valamint a tetőzet és ablakok szenvedtek károkat. Úgyszintén az egyházi kezelésben lévő iskolák. c. ) A lakosság megoszlása a felszabadulás idejében a következő volt: 18 évig férfi lakosság 140 fő, 18 évig női lakosság 130 fő, 18—45 évig férfi lakosság 130 fő, 18—45 évig női lakosság 230 fő, 45 éven felüli férfi 120 fő, 45 éven felüli nők 150 fő. Tehát összesen 900 fő tartózkodott a községben. Ezek közül a munkaképes egyének száma 500 fő volt. d. ) Ilyen körülmények között az adózás szünetelt, az adómorál romlott. A községi kasszát a harci cselekmények során kirabolták, a tisztviselők hónapokig dolgoztak anélkül, hogy fizetést kaptak volna. A község maga fizetési kötelezettségeinek nem tudott eleget tenni, sem papírra, sem más szükséges nyomtatványok beszerzésére pénze nem volt. Még szerencse, hogy mindössze 15 db birtokív tűnt el és a község irattárának 2/3-ad része meg lett mentve. 2.) Mezőgazdaság a. ) A felszabaduláskor búzával 550 hold és rozzsal 180 hold föld volt bevetve, tavasziak alá alig volt mintegy 100 hold felszántva, mivel az ősz folyamán a harcoló csapatok a jószágállomány nagyobb részét elvitték. A község keleti és délkeleti része valamint a kertek alja el volt aknásítva és a lakosság köréből sokan életüket vesztették, mások pedig súlyos sebesüléseket szenvedtek. A szántóföldek a fenti részen lövészárkokkal voltak keresztül-kasul ásva. b. ) A mezőgazdasági eszközök száma a következő volt: fogat 3 drb, ez is az itt maradt és befogott lovak voltak. Eke 185 drb, vetőgép 62 drb, rostáló 40 drb, cséplőgép 11 drb. c. ) Traktorok száma 3 drb. d. ) Igavonó állatok száma 3 drb ló, 2 öszvér és 4 ökör képezte. e. ) A belterjes gazdaságok tulajdonosainak első dolguk volt, hogy a továbbtermelést biztosítsák, hogy jószágok után nézzenek, ez azonban igen nehezen ment, ennek következtében a tavaszi munkák is vontatva haladtak. [f—i.)] Bolgárkertészet, méhészet, selyemhernyó-tenyészet, faiskola a községben nem volt. 288
