Bödő István et al. (szerk.): „Füstölgő romok közt” - Fejér megyei helyzetjelentések a második világháborút követően - Fejér megyei történeti évkönyv 31. (Székesfehérvár, 2016)
Települési dokumentumok
— 59.— Gyúró A községi jegyző jelentése a háborút követő állapotokról Gyúró, 1946. már dús 27. Fejér vármegye Vali járás Jelentés a község felszabaduláskori állapotáról, 1945. február 26-ig Községünk lakóházainak száma 303, a lakóházakból 14 kevésbé vagy súlyosan sérült. Középületeink közül, az evangélikus elemi népiskola súlyosan sérült, használhatadan. A vele egybeépült tanítói lakás lakhatatlan. Községünk 3 temploma kisebb sérüléseket szenvedett. Kultúrházunk, tűzoltószertárunk, és részben községházunk sürgősen megjavítandó sérüléseket, illetve rongálásokat szenvedett. Lakosságunk száma 1322, férfi 632, nő 690, ebből munkaképes 542. A lakosság anyagi helyzete igen nehéz, mert a súlyos idők a tartalékot teljesen felemésztette, az állatállomány kipusztult és a meg- maradtaknak nagy része, főként [a] lóállomány igen gyenge, beteg. A ruhaneműből igen megfogyatkozott lakosság élelmére szánt gabonáját volt kénytelen a legszükségesebb ruházati cikkekért eladni, illetve elcserélni. Az adómorál azonban nem romlott, s így a lehetőséghez képest az adózók eleget tettek kötelezettségüknek. Község határának tekintélyes része volt őszi gabonával bevetve. Ha a katonai felvonulások és harcok nem rontottak volna a bevetett területeken az összvetések jóval közepesebb termést tudtak volna biztosítani. [Az] igavonó állatok [és] a vetőmag hiánya, a meglévő állatok lerongyoltsága, és az időjárás kedveződen volta a tavaszi vetések nagyságát, megművelését igen erősen befolyásolta. Elpusztultak a mezőgazdasági eszközök is. A községben 4 traktor volt, de [azokat] igen sok alkatrész pódása után lehetett csak munkára fogni. Az egyének kisgazdasága mindenütt a lerongyolódás képét mutatta, a községben [korábban] szépen virágzott méhészet 90%-ban tönkrement. A községi legelőn lévő fákat kivágták, az uradalmi erdő őrizedenül, közprédává lett. A közutak feltörve, járhatadanok voltak. A szőlők nagy része letiporva, gyümölcsfái letördelve maradtak. Község lóállománya 63 drb, ebből 2 éven aluli 11 drb, 2 éven felüli 52 drb, szarvasmarha 110 drb, ebből 2 éven aluli 48 drb, 2 éven felüli 60 drb, bika 2 drb. Tehén, tejelő 52 drb, sertés összesen 96 drb. Juh 12 drb, kecske 25 drb. Baromfiállomány 228 drb, ebből tyúk 196 drb, liba 15 drb, kacsa 17 drb volt. A tehenek tejhozama a minimális volt. A községi tejüzem nem működött. A szeszfőzde berendezése romokban hevert. A községben lévő vízimalom megviselve [de] kis teljesítőképességgel működött. Kereskedések száma 2. Azonban áruhiánya, annak beszerzési nehézsége miatt nem működött. A tej szövetkezet és a Hangya Szövetkezet felszerelése elpusztult. A köz- és dűlőutak legnagyobb része járhatadan, feltört. Hídjainkat megrongálták. Közellátás szervezete megszűnt. A lakosság egymást segítve tartotta fenn magát. Azok a termelők, akik addig a közellátást szolgálták, teljesen tönkremenve, egy187
