Bödő István et al. (szerk.): „Füstölgő romok közt” - Fejér megyei helyzetjelentések a második világháborút követően - Fejér megyei történeti évkönyv 31. (Székesfehérvár, 2016)
Települési dokumentumok
5 A zöldkereszt mozgalom eg)' állami népegészségügyi szervezet volt, Johan Béla belügyminisztériumi államtitkár szervezte meg 1930-ban. Célja országos gondozói hálózat kiépítése, feladata a falvakban az anyák és csecsemőik védelme, a gyerekek egészségügyi védelme, valamint a legveszélyesebb fertőző betegségek elleni küzdelem. — 53.— Felcsút és beosztott kisközsége Ujbarok A vezetőjegyző jelentése Felcsút nagyközséget ért háborús károkról Felcsút, 1947. máráus 7. Felcsút község elöljáróságától Tájékoztató a f. évi márc. 8.-án tartandó értekezletre Felcsút község körjegyzőségi székhely.1 A körjegyzőséghez tartozik Ujbarok község, valamint Óbarokpuszta, de ez utóbbi az anyaközséggel együtt képez egy önálló autonóm testületet. Felcsút község lakosainak száma 2057 lélek, Óbarok lélekszáma 500. A község összterülete 6460 kh, ebből szántó 4587 kh, szőlő 52 kh, erdő 505 kh, legelő 230 kh, 1088 kh a többi művelési ágak szerint oszlik meg. A község lakosainak foglalkozása földmívelés és állattenyésztés, de az állatállomány a háború következtében a réginek 20%-[á]ra csökkent. A főfoglalkozás kiegészítés [érje a lakosság 60%-a kertészettel és dohánytermeléssel is foglalkozik. A község a háború előtt és most is államsegélyes község. A lakosság a háború előtt rendezett viszonyok között és jómódban élt. Magában foglalja a magyar paraszt tulajdonságát, a szorgalmat. A háború alatt Óbarokpuszta 3 és fél hónapon át a harci cselekmények központja volt, s ebből a szempontból együtt említendő Mány és Csabdi községekkel. Ez a puszta 500 lakosával az említett harci cselekmények ideje alatt kiürítésben volt, s a felszabadulás után a kiürített faluk minden szegénységét kellett végigszenvednie, bár a bauxitbánya üzembetartása folytán a frontállás előtt jómódban élt. Felcsút anyaközség az 1945. első felében bekövetkezett front megmerevedés idején az orosz hadseregnek Vértesboglár—Bodmér—Szár—Óbarok—Bicske—Csabdi—Mány-ra kiterjedő szakasznak főutánpótlási központját képezte, aminek következménye volt a község 50%-os kiürítése és a lakosság leszegényedése. A háborús cselekmények folytán 105 ház rongálódott meg, ebből 15 teljesen használhatatlan, a többi 90 épület részben rongálódott, de az épületek nagy része a tulajdonosok által használható állapotba lettek hozva. A földreform folyamán a községben 1046 kh 168 jutatott részére lett kiosztva, amit a juttatottak egyesek kivételével, a legnagyobb szorgalommal művelnek. Tartalék 300 kh ez előreláthatólag szövetkezeti kezelésbe kerül ideiglenesen. Állatállomány a háború előtt Felcsút községben 2100 szarvasmarha, 370 drb ló, 3200 drb sertés volt. Jelenlegi állomány 205 drb szarvasmarha, 118 drb ló és 232 drb sertés. Ebből jelenleg igás 118 drb ló, 16 drb ökör. Nem igázott 56 drb tehén, anyasertés 68 drb. 181
