Bödő István et al. (szerk.): „Füstölgő romok közt” - Fejér megyei helyzetjelentések a második világháborút követően - Fejér megyei történeti évkönyv 31. (Székesfehérvár, 2016)

Települési dokumentumok

sünk volt, úgy mennyiségileg, mint minőségileg. Rengeteg szőlőt fogyasztottak el, mint gyümölcsöt és nagyon sokat értékesítettek szintén, mint gyümölcsöt. Bár ez teljesen szokatlan volt eddig. A borból pedig még szembetűnőbb volt a pazarlás. Ha a bort a régi mértékben, takarékossággal fogyasztották volna és akár állatok, akár termények, akár ipari termékek, anyagok cserélésére, vásárlására fordították volna, mint tették azok, akik korábbi magatartásuk folytán nyugodtan megtehették és meg is tették, hihetetlen mértékben tudták volna a község anyagi helyzetét, erőkifejtését emelni. Ugyanis a bor erre a célra a legjobb valuta volt, mindenütt keresett és nagy értékű cikk.

Mindezek bizonyítják, hogy az újjáépítéshez kell a lakosság nyugodt, békés megélhetése, zavartalan munkássága. A feltételek ehhez most már megvannak. Mindenkinek van földje, háza, növekedőben van az állatállománya. A juttatott földek, házak véglegesítése rövidesen megtörténik. Csak a kötelességteljesítés maradt hátra. Úgy az elöljáróság, mint a nemzeti bizottság, [a] termelési bizottság és a pártok közös erővel törekedtek arra, hogy a község jövője, boldogulása biztosítva legyen, ezen keresztül a vármegye és Magyarország újjáépítése is nagy lendületet fog venni.

Etyek, 1946. május 4.

Eggenberger Eggenberger [István] vezetőjegyző

MNEFME V. 121b. Etyek nagyközség iratai. Közigazgatási iratok. I. 14. Helyzetjelentések. Saját kezű aláírással hitelesített, géppel írott tisztázat. 1

1 Az etyeki németek kitelepítésére 1946. március 1 -je és 16-a között került sor Németország amerikai megszállási övezetébe.

212 330/1945. ME számú rendelet a magyarországi német lakosságnak Németországba való áttelepítéséről.

3 Etyeket a szovjetek 1944. december 24-én foglalták el. Budapest elfoglalásáig (1945. február 13.) a front a település közelében húzódott, ott nagyszámú katonaság állomásozott.

4 A Magyar Acélárugyárat Leve Gusztáv alapította 1895-ben Budapesten. A vállalat fő profilját a MÁV részére történő acélrugógyártás, amelyet Magyarországon korábban nem gyártottak. A vasúd megrendelések mellett természetesen más acélárut is készítettek. A 19. század végén mintegy 100, az első világháború idején, amikor hadi megrendeléseket is teljesítettek, 1200-1500 munkást alkalmaztak. A gazdasági válság idején 200-300 főre csökkent a munkáslétszám, de az előbb titkolt, majd 1938 után nyílt katonai megrendelések ismét felfutatták a vállalatot. A második világháború után 1945 áprilisában indult újra a termelés, ekkor jórészt a szovjet jóvátéteü igények kielégítésére dolgoztak. A vállalatot 1948-ban államosították.

5 Az Országos Magyar Tejszövetkezeti Központ 1922-ben alakult meg a Magyar Királyi Földművelésügyi Minisztérium támogatásával. Célja az első világháború következtében szétzilálódott tejszövetkezeti hálózat újjászervezése, a termelés, az értékesítés állami eszközökkel történő összehangolása. Rövidesen az ország vezető tejipari cégévé vált. Budapesten tejfeldolgozó üzeme volt, több vidéki városban fióktelepe, 1935-ben 70 miihó liter tejet hozott forgalomba és 428 tejszövet174