Bödő István et al. (szerk.): „Füstölgő romok közt” - Fejér megyei helyzetjelentések a második világháborút követően - Fejér megyei történeti évkönyv 31. (Székesfehérvár, 2016)
Települési dokumentumok
szorgalommal rendbe hozták. Nagy szükség lett volna új eszközökre is, de anyaghiány miatt arra gondolni sem lehetett, így e téren még nagy hiány mutatkozik. Az építőipari munkások az 1.) és 2.) pont alatt felsorolt köz- és magánépületek munkáit végezték el. Természetesen a megrongált lakóházakon az elvégzett munkákon felül még nagyon sok javítani való van, mert mindenki csak arra törekedett, hogy lakóházát elsősorban a további romlástól, az időjárás viszontagságaitól megóvja és másodsorban szerény igényeknek megfelelően lakhatóvá tegye. Az üvegezésben van a legnagyobb hiány, mert az üvegezés a legtöbb házon sok pótiásra szorul. A cipészek, szabók, pékek munkájukat állandóan folytatták, de csak a felek által hozott anyagokat dolgozták fel, mert anyagkészletük nekik sem volt. A kereskedelem a front eltávozása után élénken megindult, az árubeszerzés és eladás normális volt. A pénz romlásával azonban az ámbeszerzés mind nehezebbé vált és fokról fokra csökkent. A kereskedők mind kevesebb és kevesebb árut tudtak beszerezni a meglévő tőkéjükön, míg végre a nagyfokú pénzromlás következtében forgó tőkéjük teljesen elértéktelenedett. Ennek következtében a kereskedések áru nélkül maradtak. Csak a hatósági áruk és nagyon kevés szabadforgalmi árut árusítanak a kereskedők. A község villamos világításának helyreállítása igazi rohammunka volt. Az alcsút— etyeki vezeték lebontásából nyert anyaggal a Fejérmegyei Villamossági Rt. szakmunkásai mellett a községi elöljáróság által kirendelt fogat és napszámos robotosokkal újjáépítették [az] Etyek és Bicske között a villamos távvezetéket és a községi világítási hálózatot, és bekapcsolták a lakóházakat és az ipari gépeket. A villamos társaság mérsékelt díjazást fizetett a kirendelt fogatosoknak és napszámosoknak. Az olajütő üzembe helyezéséről már a 4.) pont alatt megemlékeztem. A szövetkezet szerezte be ezt a nagy kapacitású gépet, mely nagy előnyt nyújtott a község lakosságának, mert nemcsak a helybeli igényeket elégítette ki, hanem a szomszédos községek részére is dolgozott, sőt Alcsút községben cseretelepet is létesített. A tej szövetkezet gyűjtőcsarnoka is súlyosan megrongálódott a háború folyamán. Berendezési tárgyai tönkrementek. Az épületet legsúlyosabb hibáival kijavítattuk, a nélkülözhetetlen felszerelési tárgyakat az OMTK5-tól beszereztük, és üzembe helyeztük. A tejhozam lényegesen kisebb volt a réginél, mert állatállományunk csak egy kis hányada volt a békebelinek. De azért is csökkent a kis állományhoz viszonyítva a tejszállítás, mert a tehenek nagy része jármozva volt és igen nagy a takarmányhiány. 6.) Közlekedés A háború alatt útjaink nagyon tönkrementek, majdnem minden hidat felrobbantottak a visszavonuló németek. Az utak megjavításához megfelelő kőanyag nem állt rendelkezésünkre, sajnos enélkül kellett az utakat javítani. A gödröket, kátyúkat betöltöttük, a[z] utakon álló vizeket levezettük lefolyók létesítésével. A hidakat annyira rendbe hoztuk, hogy a közlekedés szabadon folyhat. A községi járdákat is annyira megjavítottuk, hogy a közlekedés zavartalanul történhet. 7.1 Közellátás Az ellátatlanok kataszterének elkészítése, a lakosság állandó hullámzása miatt, (bete172
