Bödő István et al. (szerk.): „Füstölgő romok közt” - Fejér megyei helyzetjelentések a második világháborút követően - Fejér megyei történeti évkönyv 31. (Székesfehérvár, 2016)
Települési dokumentumok
— 33.— Csákvár Helyzetjelentés Csákvárról a háború befejezését követően [Csákvár], dátum nélkül Csákvár község Jelentés a felszabadulás időpontjában fennálló állapotokra vonatkozólag I, A község általános újjáépítése Lakóházak száma 939, ebből használhatatlan 35, nagy része sérült.1 A legtöbb lakásban ablakhiány a hadjárattal kapcsolatos események (légi támadás, akna stb.) miatt. Középületek: községháza légibomba találatot kapott. Tetőzete teljesen romokban. Belső berendezése eltűnt. Ajtók, ablakok megsemmisültek vagy eltűntek. Teljesen lakhatatlan. Egészségház nem kapott tele találatot, de a közelében lecsapott bombától a tető nagy részben tönkrement. A belső berendezés teljesen megsemmisült. Felszerelés eltűnt. Vezető)egyzői lakás: a lakás és mellékhelységek, gazdasági épületek tetőzete a robbanások következtében nagy részben tönkrementjek]. Ablakok üvegei elpusztultak. Adóügyi jegyzői lakás aránylagosan jó karban maradt. Nagyobb sérülést nem szenvedett. Orvoslakás: csak az épület belső berendezése, ablakok, ajtók, válaszfalak egy része pusztult el, tetőzeten kisebb hibák. A mellékhelységek tetőzete részben elpusztult. Szegényház: csak tetőzeú károk kisebb mértékben. Pásztorlakás: csak tetőzeti károk kisebb mértékben. Szeszfőzde tele találatot kapott, teljesen megsemmisült. A felszerelés egy részét sikerült megmenteni. Jelenleg az orosz alakulat használja. Tenyészállat-istálló: tűz következtében tető-, ajtó- s ablakhiány. Kár kb. 30%-os. Járványkórház: tetőkár bombák miatt, s ajtó- ablakhiány. A lakosság száma: a felszabadulás időpontjában pontosan nem volt megállapítható. Nagyon sok volt az idegenből ideérkezettek száma. A közellátási adatok alapján a lélekszám cca 7000 volt. Hogy ebből mennyi volt a nő, s mennyi a férfi munkaképes, erre ma felelni nem lehet. Pénzügyi helyzet: a község készpénzét sikerült megmenteni. A pénztárban 119 285 P 62 fillér maradvány volt a felszabadulás idejében, mint készpénz, s takarékbetétben 101 774 P 53 fillér volt. Mindez jelentős összeget tett volna ki, ha azt a felszabadulás után azonnal a károk helyreállítására lehetett volna fordítani. Adók: a felszabadulás a községet 1944. dec. 24-én érte, s így az adók nagy része befolyt. Ennek köszönhető, hogy készpénzmaradvány volt. Jelentősebb hátralék egy megfellebbezett Esterházy-féle tétel volt. 143
