Bödő István et al. (szerk.): „Füstölgő romok közt” - Fejér megyei helyzetjelentések a második világháborút követően - Fejér megyei történeti évkönyv 31. (Székesfehérvár, 2016)

Települési dokumentumok

összeomlott melléképület istálló falazata, s rongált melléképületeken is tetőzet nagy része kijavítatott oly mérvben, hogy nagyobb beázástól ezen épületek is mentesek. Újra rakatott át a tűzoltószertár tetőzete is. A teljes felszerelés eltűnt, ezek, s a hiányzó ajtók pótolhatóak nem voltak még. A jegyzőlakásban a hiányzó ajtók pótol­tattak, ablakok részben üvegeztettek. A községház ablakai egy része kölcsönzött üveggel tétetett használhatóvá. Helyre állítatott ezen két épületben a legszükségesebb mérvben a tüzelőberendezés (kályhák javítása, újjárakása). Átrakatott, illetve kijavíta­tott a tűzoltószertár melletti pásztorház tetőzete, s felépítetett a lövéstől részben ösz- szeomlott utcai épülethomlokzat. A ref. tam'tói lakás ideiglenes orvoslakás céljából hozatott helyre, ajtók, ablakok, s tüzelőhely készítésével. A községi épületek közül anyaghiány miatt nem volt még munka végezhető a leégett szegényház, s járványkór­házon, nem volt pótolható egy pásztorház tetőzete, s a bikaistálló céljára szolgáló épület aknatalálattól rombolt egy része. A falazat minden épületen roncsolt a község­ház kivételével még. Az egyéb középületek közül az egyházak által kijavítatott róm. kath. és ref. temp­lomok jelentékenyen sérült tetőzetei a tornyok kivételével. A ref. iskola tetőzete, az ablakok azonban csak szalmával fedettek. A róm. kath. iskola, s a tanítói lakás épülete egy részében még menthető lenne új tetőkészítéssel. c. ) A lakosság száma — mintegy 200 főnyi hiánnyal — 1580-ra szaporodott fel, de újab­ban ismét sokan távoztak el Somogy, Tolna stb. megyékbe munkára, főleg állatok ellenében, s így a lakosság száma 1531 jelenleg, melyből férfi 697, nő 834, ebből a munkaképes egyének száma 1150 személy. d. ) Pénzügyi helyzet: csak aratás, gyümölcs- [és] szőlőérés után jutott a lakosság be­vételhez, indult meg az adófizetés, s javult a községi pénztár helyzete is. Mivel azon­ban a földek nagy része, kereken 45%-ban parlagon maradt, a lakosság jövedelme kevés. Állatokat úgy kell beszerezni, eladó állata — még baromfi — sincs senkinek, így a lakosság volt fő jövedelmi forrás[á]t, az állatok értékesítését még nélkülözi. A köz­ség adó- s egyéb jövedelemből bemházásokat végezni nem képes, s az alkalmazottak fizetése is nehézségbe ütközik. e. ) Az adókat a lakosság igyekezett már rendezni, de a búzaföldadót, s járulékát ter­ményekkel rendezni nem képes, az adópengő folytonos emelkedése folytán pedig pénzben sem tud eleget tenni, s miután sokaknál reménytelenné vált az adótartozás rendezésének lehetősége, így nem is fizet, s újabban a fizetésben lényeges visszaesés tapasztalható. 2.) Mezőgazdaság [a.)] Az aknáktól a terület túlnyomó része megszabadíttatott. Még kisebb sáv veszé­lyeztetett. A lövészárkok jelentékeny része, valamint az óvóhelyek betemettettek. 1945 tavaszán felszántatott traktor nélkül, csak a gyenge igákkal 460 kát. hold tavaszi vetések alá. Ősszel felszántatott, s elvettetett őszi gabonával 550 kh, tavasziak alá lett szántva 75 kát. hold. 140

Next

/
Oldalképek
Tartalom