Bödő István et al. (szerk.): „Füstölgő romok közt” - Fejér megyei helyzetjelentések a második világháborút követően - Fejér megyei történeti évkönyv 31. (Székesfehérvár, 2016)

Települési dokumentumok

Azóta 2 év telt el, 2 küzdelmes, munkás esztendő, melyet soha, de soha nem fogunk elfelejteni. Ez a két év mindig bíztató lesz a község életében, mert olyan reménytelen helyzetből sikerült erős akarattal kilábalnunk, amilyen helyzetbe soha többé nem kerülhet a bicskei nép. Bármilyen csapást is mér reánk a magyar gondviselés, könnyen fogja azt elhárítani, mert mindig szemünk előtt fog lebegni az a tény, hogy mit tudunk csinálni, mit tudunk alkotni, ha egyszer összefogunk. Malmainkat, üzemeinket rendbe hozattuk, a roncsokból az MKP szervezete 2 teherautót rakatott össze munkásaival és megkezdettük a szállítást. Élelmet, bort, vetőmagot szereztünk a község lakói részére, kiharcoltunk az orosz katonai parancsnok úrtól egy vagon kenyérnek való búzát, mellyel csaknem az éhhaláltól sikerült megmenteni a község lakosságát.

A teljes pusztulás után most ott tartunk, hogy egy jó termés és a község lakói teljesen megelégedettek lesznek, és fokozottabb mértékben tudunk ruházkodni, állatokat vásárolni és beszerezni azokat a dolgokat, melyeket a hadműveletek levittek ismereden módon és ismereden helyre.

Bicske község népének mindenesetre egyért jó volt a tönkremenés, mert megtanulta, megtanultok azt, hogy nincsen olyan rossz helyzet, nincs olyan kétségbeesett állapot, melyből ne lenne felemelkedés, csak szabadság, és lelki nyugalom kell hozzá. Érezni kell a népnek, hogy saját magának termel és ezen keresztül gyermekeinek építi az országot.

Bicske, 1947. évilll. 6.

LMUtumer László Lauturner László vjegyző

MNL FML IN. 413. Bicskei (Váli) járás főjegyzőjének iratai. I. 10. Népgyűlések, helyzet- jelentések. Saját kezű aláírással hitelesített, géppel írott tisztázat. 1 2

1 A dokumentum keletkezése idején az alispáni tisztséget dr. Kispéter István (1904—1966) töltötte be. Szegeden született, fiatalkorában pásztorként, napszámosként dolgozott, majd géplakatosnak tanult. 1923-ban jezsuita novicius. 1924-től a szegedi városházán töltött be különböző állásokat (hivatalsegéd, marhalevélíró, haláleseti leltározó). Munka mellett tanult és végezte el a jogi egyetemet 1939-ben. 1939—1941-ben Szeged város gazdasági ügyosztályánál díjnok, 1942 és 1944 között már főispáni titkár. 1945 áprilisában belépett az MKP-ba. 1946 októberéig a szegedi polgármester titkáraként tevékenykedett, majd pártutasításra Fejér megyébe jött, ahol 1946. november 4-én alispánná választották. A tanácsrendszer bevezetése után 1950 júniusától 1951 augusztusáig a Fejér Megyei Tanács vb. titkára. 1951-ben fegyelmi úton kizárták a pártból, és tisztségéből elmozdították. A Székesfehérvári Könnyűipari Szerszámgépgyárban lakatos, majd raktárvezető. 1957. április 10-től ismét kinevezték a megyei tanács vb. titkárának, amely hivatalt 1965. júniusi nyugdíjazásáig betöltötte.

2 1945. március 30.

119