Csurgai Horváth József – Erdős Ferenc: „Jelszavakkal nem lehet országot építeni!” Fejér megye alispánjának és Székesfehérvár város polgármesterének éves jelentései 1945–1950 - Fejér megyei történeti évkönyv 30. (Székesfehérvár, 2012)
Székesfehérvár polgármesterének 1946. évi jelentése
Székesfehérvár polgármesterének 1946. évi jelentése 1946. augusztus havában a deflációs tünet közraunkaváltság-bevételünket is kedvezőtlenül befolyásolta. Ebben a hónapban mindössze 8495,75 napszámbérnek megfelelő 20 389 forint 80 fillér folyt be. Szeptember, október és november hónapban alakult azután ki az a véglegesnek mondható állapot, [a]mely szerint a 14 337 fő váltságfizetésre kötelezett személy fejenként átlag 1075 napszámbér mellett 15 000 körüli napszámbérnek megfelelő összeget fizet. Emellett a város lakossága 1945. március havától december hó 31. napjáig 25 372 gyalogos és 5286 fogatos munkanapot teljesített természetbeni közmunkában, míg 1946 január hó l-[jé]től november hó 30. napjáig a teljesített gyalogos munkanapok száma 13 569, a fogatos munkanapok száma pedig 7677 volt. Legújabb összeírási adataink szerint a város közmunka-kötelezettjeinek száma 19 319 fő, amely számból közműnkaváltságot fizet 14 337 fő, állandóan fel van mentve közmunka-kötelezettség alól 109, ideiglenesen fel van mentve 2677, természetbeni közmunkára kötelezett 573, munkahelyén természetben teljesíti közmunka-kötelezettségét 1623 fő. A közmunkahivatalunk tevékenységének részletesebb képe a 14/a. - 14/d. alatt csatolt kimutatásokból tárul elénk. d) Városépítés Ezek után legyen szabad röviden összegeznem a város újjáépítése terén eddig elért eredményeket. Előre kell bocsátanom, hogy ezek az eredmények noha számszerüségük- ben szerények, figyelembe véve városunknak a felszabadulás pillanatában volt helyzetét, mégis igen jelentősnek mondhatók. Mint a mérnöki hivatal által összeállított és jelentésemhez fűzött 1-2., 6-7. és 9. [szám] alatt csatolt mellékletekből megállapítható, a háború által megrongált, illetve elpusztított épületek közül 1946. évi december hó 5. napjáig újjáépítettek 154 épületet, egészben vagy részben használhatóvá tettek 3521 épületet. Az újjáépített és helyreállított épületeken végzett újjáépítési munka által 1945-ben nyertünk 82 és 1946-ban 211 lakószobát. Ezenfelül a hatóságok és hivatalok által használt, [de] elpusztult, illetőleg megrongált épületek közül egészben vagy részben használhatóvá tétetett 94 épület, újjáépítése folyamatban van 6 épületnek. Ezeknek a középületeknek újjáépítésére fordított helyreállítási költség együttes összege 2 025 000 forintot tesz ki, amely összegből 700 ezer forint városi középületekre esik. A városi épületek között 95 [százalékban helyreállíttattak a városház épülete, a Szent Imre utca 2. sz[ám] aflatti] épület, a maroshegyi, a Selyem utcai, a szárazréti, az Ezredéves és a Havranek József utcai iskolaépületek. Ugyancsak 95 [százalékban helyreállíttatott a Mancz János óvoda épülete. 98 [százalékban, tehát csaknem teljesen helyreállíttatott a zeneiskola épülete, majdnem 100 [százalékos a helyreállítása a városmajori épületeknek. Befejezés felé közeledik a 80 [százalékban elpusztult és a város által bérelt Eppinger-féle téglagyár helyreállítása. Közel 80 [százalékban helyreállíttatott a központi elemi iskola épülete, 90 [százalékban a volt gyermekkórház épülete, a Sörpince utcai raktárépület, az Aggintézet épülete. Befejezés felé közeledik a vágóhíd épületének teljes helyreállítása, a tűzoltólaktanyái garage épület helyreállítása, folyamatban van a Deák Ferenc utcai elemi iskola részbeni helyreállítása, a vásártéri] épületnek, az alsóvárosi bikaistálló és pásztorlakások helyreállítása, a felsővárosi templom és plébánia épületének részbeni helyreállítása, a Szent István templom javítása, az árvaház épületnek romtalanítása, és hoz86
