Csurgai Horváth József – Erdős Ferenc: „Jelszavakkal nem lehet országot építeni!” Fejér megye alispánjának és Székesfehérvár város polgármesterének éves jelentései 1945–1950 - Fejér megyei történeti évkönyv 30. (Székesfehérvár, 2012)
Székesfehérvár polgármesterének 1946. évi jelentése
Székesfehérvár polgármesterének 1946. évi jelentése különbség a háborús események kihatásaival hozható okozati összefüggésbe, de ezenfelül feltétlen bizonysággal megállapítható ma már az is, hogy 1944-45. év folyamán bombatámadás, aknaszilánk vagy tüzérségi lövedék okozta sérülés következtében meghalt 338 férfi, 180 nő, idegen kéz okozta lövés által 151 férfi és 45 nő, ami összesen 714 főnek felel meg.2 Az elhalálozások következtében elszenvedett veszteségen felül további veszteséget szenvedett a város lakossága azáltal, hogy a békeévek átlagos 1200 születésével szemben a születések száma 1944-ben 667-re, 1945-ben pedig 594-re csökkent és ebből is 58 vidéki lakos csecsemője volt. Sajnos a születések száma még 1946-ban is messze a békelétszám alatt maradt, mert 1946. november hó 10-ig mindössze 710 születési bejegyzés történt. Ezenfelül a lakosság elszenvedett veszteségéhez kell számítani a város lakosságának katonai veszteségét is. Ezekre az adatokra ma még csak következtetni lehet abból, hogy 1045 személy részesül hadisegélyezésben azon a címen, hogy eltartója, tehát a család valamelyik férfitagja még mindig távol van a családjától. 705 fő a hadigondozottak száma és 294 fő részesül polgári gondozásban. Ez összesen 2044 személy, [ajmelynek 50 [százalékja végleges veszteségnek tekinthető, következésképpen a város lakosságát ezen a rovaton is több mint 1000 főnyi személyi veszteség érte. Ez a szám azonban hatalmasan megduzzad, ha figyelembe vesszük a város zsidó lakosságának elszenvedett körülbelül 90 [százalék]os veszteségét, amely hozzávetőlegesen 2500-2700 főre tehető.3 A fenti adatok összegezéseként szomorúan állapíthatjuk meg ezek szerint, hogy Székes- fehérvár város lakossága közvetlenül a háborús behatások következtében több mint 4000 embert vesztett el. Ha pedig a természetes szaporodásban való visszaesést is figyelembe vesszük, ez a veszteség eléri, vagy meghaladja az 5000 főt is, ami a lakosság legutóbbi népszámláláskori számát véve figyelembe, eléri a 10 [százalékos veszteséget.4 Az újjáépítés terén elért eredmények A veszteségek számbavétele után tekintsünk most már azokra az adatokra, amelyek a felemelkedés útját mutatják számunkra. Jelentésemnek ebben a fejezetében arról szeretnék beszámolni, mit tett a város vezetősége annak érdekében, hogy ezt a sokat szenvedett várost történelmének legmélyebb pontjáról elmozdítsa és a város lakosságát a jobb jövő felé vezesse. a) Közigazgatásunk újjáépítése 1945. évi október hó 24. napján készült polgármesteri jelentésemben rámutattam arra, hogy a felszabadulás időpontjában ez a város közigazgatás nélkül maradt, közigazgatási alkalmazottai munkahelyükről önként vagy kényszerből eltávoztak. A város pénztára teljesen üres volt, úgy a közigazgatást, mint a város pénzügyeit teljesen újból kellett alapozni. Kezdetben önként vállalkozott jó szándékú személyek minden díjazás nélkül vitték a közigazgatás ügyeit, majd 1945. évi május hó 30-án megalakult a város törvényhatósági bizottsága,5 ez megválasztotta a város polgármesterét és vezető tisztviselőit. Ettől az időponttól kezdve rendes mederbe terelődött a közigazgatás.6 Sajnos zökkenőmentes közigazgatásról beszélni ezután sem lehetett, mert a harci események következtében tönkrement ország és város rendjének helyreállítása, a katonai események, pénzünk vásárlóerejének fokozatos csökkenése, az iparban, kereskedelemben csakhamar jelentkező áremelkedés, a közalkalmazotti fizetések és munkabérek hétről hétre történő emelkedése végül is rohanó inflációs folyamatot idéztek elő, amely folyamat szinte emberfeletti munkát követelt annak érdekében, hogy a város fizetőképessége fenntartassék.
