Csurgai Horváth József – Erdős Ferenc: „Jelszavakkal nem lehet országot építeni!” Fejér megye alispánjának és Székesfehérvár város polgármesterének éves jelentései 1945–1950 - Fejér megyei történeti évkönyv 30. (Székesfehérvár, 2012)
„Jelszavakkal nem lehet országot építeni!”
„Jelszavakkal nem lehet országot építeni!” Budapest ostromát követően Fejér megye északkeleti területén ismertek lettek az Ideiglenes Nemzeti Kormány rendeletéi, a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontba tömörült pártok programjai. Hatásukra mozgásba lendültek a helyi demokratikus erők, megkezdődött a pártok, majd a pártokat tömörítő politikai szervek, a nemzeti bizottságok megalakulása. Fejér megye középső és északnyugati vidékén ekkor indul döntő támadásba a Vörös Hadsereg a német hadigépezet ellen, e területeken március végén, április elején kezdődik meg a pártok és néphatalmi szervek munkája. A Diósd, Érd, Ercsi, Kajászószentpéter, Tabajd, Etyek határolta területeken a pártok szervezésében a kommunista párt (MKP) bizonyult a legdinamikusabbnak, de megkezdődött a szociáldemokrata párt (SZDP) és a kisgazdapárt (FKGP) községi szervezeteinek létrehozása is. Március első felében keletkezett az FKGP községi szervezeteinek megalakítására vonatkozó, a budapesti pártközpont által kiadott felhívás: „A párt szervezésének és további működésének helyes irányadója.” A fennmaradt dokumentum lehetőséget ad a Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt szervezőmunkájának megismerésére. A kézzel írt útmutató arra utal, hogy a fentebb említett területen községből községbe továbbították, kivonatos részei pedig arra, hogy elsődlegesen az FKGP községi szervezeteinek kiépítését szorgalmazta, s csak érintőlegesen szólt a nemzeti bizottság és a párt kapcsolatáról. „Minden község, ahol a párt már meg van szervezve, az ott megalakult pártnál tapasztaltak szerint arra alkalmas két tagot azonnal átküld a párt a legközelebbi községbe, akik ott a pártot megszervezik, a párt alakuló közgyűlést tart, megválasztja a tisztikart, arról jegyzőkönyvet vesz fel két példányban, mind a két példányt megőrzi a párt addig, amíg a párt központi irodájába (Budapest, IV. kér. Semmelweis u. 9. sz.) el nem tudja juttatni az egyik példányt, a másikat a párt továbbra is magánál tartja. Választ egy elnököt, két alelnököt, egy jegyzőt, egy pénztárnokot, 24 választmányi tagot. Ha ezzel készen van, megválasztja a nemzeti bizottságba küldendő hat erre legalkalmasabb párttagot, ezek irányítják a község ügyeit. Ha a községben több párt van, azok is pártonként hat-hat embert küldenek be a nemzeti bizottságba. A nemzeti bizottságban levő összes párt tagjai választják meg a községi elöljáróságot. A nemzeti bizottság felette áll az elöljáróságnak, így nemzeti bizottsági tag az elöljáróságba nem választható. A pártban levő tisztikar megválasztható bárhova. Ahol csak egy párt az FKGP van, ott ő küldi be az elöljáróságba azokat, akiket a nemzeti bizottság által megválasztottak. Az alakuló közgyűléshez semmiféle megbízás nem kell, utólag fogják megkapni. Tag lehet minden 21. életévet betöltött férfi és nő, ezeknek választói joguk van. A pártba, aki a nyilaspártnak tagja volt, vagy annak tevékenykedett, nem vehető fel. Minden FKGP-ba és annak vezetőségébe, nemzeti bizottságba, elöljáróságba földmunkásokat, iparosokat, akik a párt tagjai, be kell választani! Mindnyájunk érdeke és kötelessége, hogy minél gyorsabban menjen községről községre a megszervezés. Jó munkát!”1 Az idézett dokumentummal egy időben (március 10.) jelent meg az a felhívás, amely már a nemzeti bizottságok megszervezését szorgalmazta. Az érdi községvezető arra szólította fel Tárnok lakosságát, hogy az MKP, az SZDP, az NPP és az FKGP hat-hat rendes és két-két póttagot küld a testületbe, a delegáltak szemé-
