Csurgai Horváth József – Erdős Ferenc: „Jelszavakkal nem lehet országot építeni!” Fejér megye alispánjának és Székesfehérvár város polgármesterének éves jelentései 1945–1950 - Fejér megyei történeti évkönyv 30. (Székesfehérvár, 2012)
Székesfehérvár polgármesterének 1945. évi jelentése
Székesfehérvár polgármesterének 1945. évi jelentése oldását az is, hogy a városban mindössze két üzemképes malom maradt, amelyek a város szükségletét biztosítani teljes mértékben képtelenek. Az utóbbi időben pedig a közellátási kormányzat részéről tett intézkedések hátráltatják ennek a kérdésnek kielégítő megoldását azzal, hogy a Közellátási Minisztérium a vármegye étolajkészletét a főváros, valamint a bánya- és iparvidék munkássága közélelmezése számára vette igénybe, és így városunk közellátási ügyosztálya a lakosság étolaj-szükségletét biztosítani nem tudja. Megítélésem szerint városunk ellátatlan lakossága közélelmezésének biztosítása csak országos terv keretén belül volna kielégítő módon megoldható. Szükségét látom ezért annak, hogy a tisztelt közgyűlés közellátási bizottság felállításával jöjjön segítségére a város közigazgatásának abban, hogy a közellátási kormányzattal való szoros érintkezés felvétele mellett városunk ellátása az országos ellátás keretében intézményesen biztosítassék. Vannak ugyanis olyan létfontosságú élelmiszerek, amelyek városunkban, vagy a vármegyében semmiképpen nem szerezhetők be. Ilyen például a só, a cukor és tejtermékek. Ilyennek kell tekinteni ez idő szerint sajnos a burgonyát is, amely élelmiszerből vármegyénk és városunk területén aligha található annyi, amennyivel e területek ellátatlan lakosságát az eljövendő tél folyamán feltétlenül el kell látni ahhoz, hogy az éhínséget elkerülhessük. A város mezőgazdasági helyzetében egyébként jelentős javulás állapítható meg, ha az állatállomány számát tekintjük. Miképpen fentebb már említettem, a felszabadulás időpontjában a város lóállománya alig néhány darabból állott. Ma már városunkban 1223 darab lóra váltottak járlatlevelet, amelyből 11 d[ara]b ló 2 éven aluli csikó. Tehát igavonásra számba vehető lóállomány városunkban ez idő szerint eléri az 1200 darabot. A sertésállomány is jelentős gyarapodást mutat, mert a felszabadulás-kori teljes hiánnyal szemben eddig 2243 darab sertésre váltottak járlatlevelet, amelyből 811 darab fél éven felüli állat. A többi fél éven aluli, mégis a szaporodás ezen a téren jelentősnek tekinthető. Sokkal nehezebb helyzet mutatkozik a szarvasmarha-állomány körül, amelyből még ma is mindössze 272 darab található városunk területén, ebből is 42 darab 2 éven aluli állat. Ezen a téren még sokkal több tennivaló van hátra, bár a város vezetősége a maga részéről a múltban is mindent elkövetett, hogy az állatállományt gyarapítsa. Ezt a célt szolgálja, hogy a város a tavasz folyamán 3 darab, október havában pedig további két darab tenyészbikát szerzett be. Az állattenyésztés szolgálatába állított a város négy darab tenyészkant, a Honvédelmi Minisztérium pedig felállította a helybeli fedeztető állomást, ahol eddig 4 darab tenyészmént állított be. Mint a fentiekből kitűnik, a város lóállománya örvendetes gyarapodást mutat, ennek ellenére, figyelembe véve azt is, hogy városunk területén 9 d[ara]b üzemképes traktor található, az őszi vetés alá előkészített és részben bevetett terület még mindig alig haladja meg az 1500 kat[asztrális] holdat. Ez késztette a termelési bizottságot és a város vezetőségét arra az intézkedésre, hogy mindaddig, amíg az őszi szántási és vetési idény tart, az igavonó állatok és vontató traktorokra vonatkozólag fuvarozási zárlatot rendeljen el. A város közigazgatási bizottsága pedig az elmúlt rendes gyűlésén komoly szóval hívta fel a termelési bizottságot arra, hogy a szántási és vetési munkálatok mielőbb és minél hathatósabb elvégzését minden rendelkezésre álló eszközzel mozdítsa elő. A város háztartási helyzete a rendkívül súlyos időknek megfelelően ugyancsak felette nehéz. Miképp fentebb már említettem a felszabadulás időpontjában a város pénztárában 73
