Csurgai Horváth József – Erdős Ferenc: „Jelszavakkal nem lehet országot építeni!” Fejér megye alispánjának és Székesfehérvár város polgármesterének éves jelentései 1945–1950 - Fejér megyei történeti évkönyv 30. (Székesfehérvár, 2012)
Székesfehérvár polgármesterének 1945. évi jelentése
Székesfehérvár polgármesterének 1945. évi jelentése Székesfehérvár, 1945. október 24. Tisztelt Közgyűlés! A város közigazgatási helyzetéről készült polgármesteri jelentésem nem volna teljes, ha rövid visszapillantást nem vetnék arra az időre, amely a rendes városi önkormányzati közigazgatás helyreállítása előtt közvetlenül a felszabadulás utáni hónapokban telt el. Csaknem mindnyájunk előtt közismert tény az, hogy városunk 1945. évi március 22-én történt felszabadulásának időpontjában a város közigazgatása teljes mértékben szünetelt. Önkormányzati tisztviselői közül egyetlenegy sem volt a helyén. Az adóhivatali tisztviselők közül is mindössze alig 2-3 munkaerő, a számvevőségtől ugyancsak néhányan, a kezelői tisztviselők közül is alig 4-5 maradt a helyén, a többi főtisztviselők, adóhivatali, számvevőségi és kezelési tisztviselők elhagyták helyüket, és részint kényszerből, részint katonai szolgálat okából, részint önként távozva el, a város közigazgatását teljesen magára hagyták. 1945. évi március 23. napján, tehát a város felszabadulását követő napon néhány felelősséget érző városi polgár Ketskés Elek városi törvényhatósági bizottsági tag hívó szavára értekezletre gyűlt össze a városházán, hogy a városi közigazgatást életre hívja. Az értekezleten jelen voltak a város társadalmának minden rétegéből mintegy 25-30-an1. Ezek a férfiak olyképpen határoztak, hogy a város vezetését egy 21 főből álló ideiglenes városi bizottság vegye át, és a bizottság titkos szavazással válassza meg elnökét, aki ideiglenesen a polgármesteri teendőket is ellátja az ideiglenes városi bizottság ellenőrzése mellett mindaddig, amíg a város törvényes önkormányzata helyre nem áll, és a város igazgatását kezébe nem veszi.2 A 21-es városi bizottság határozata alapján a bizottság elnökének hívó szavára jelentkeztek tettre kész, önzetlen férfiak, akik a sebtében felállított egyes ügyosztályok vezetését önzetlenül, minden ellenszolgáltatás nélkül magukra vállalták.3 Az ideiglenes városi bizottság három héten át vezette a város közigazgatását, amely idő alatt a függetlenségi frontba tömörült demokratikus pártok4 keretei kirajzolódtak annyira, hogy az öt párt részvételével megalakulhatott városunkban a nemzeti bizottság, amelynek elnöke végezte tovább a polgármesteri teendőket.5 A nemzeti bizottság felkérésére a 21-es bizottság elnöke által meghívott ügyosztályvezetők tovább is a helyükön maradtak, és végezték a közigazgatás újjászervezésével együtt járó rendkívüli nehéz és felelősségteljes feladatukat 1945. évi május 30. napjáig, amikor is a város törvényhatósági bizottsága megalakult, és megválasztotta az ideiglenes önkormányzati tisztviselőket, és később azoknak létszámát 1945. évi július 30. napján tartott rendkívüli közgyűlésén felemelte annyira, hogy ettől az időponttól kezdve már kezdetét vehette a rendes közigazgatási szervek működése. Mielőtt a városi közigazgatás elvégzett feladataira térnék át, nem mulaszthatom el, hogy itt, erről a helyről első ízben megtett összefoglaló polgármesteri jelentésemben városunk nevében köszönetemet ne nyilvánítsam elsősorban Ketskés Elek törvényhatósági bizottsági tag úrnak, aki a 21-es bizottság megalakuló ülésére a város ügyei iránt érdeklődő férfiakat március 23. napján délután 4 órára összehívta, és ezzel lehetővé tette a város ideiglenes közigazgatása számára az első eredményes lépés megtételét. Ugyancsak Ketskés Eleket 71
