Csurgai Horváth József – Erdős Ferenc: „Jelszavakkal nem lehet országot építeni!” Fejér megye alispánjának és Székesfehérvár város polgármesterének éves jelentései 1945–1950 - Fejér megyei történeti évkönyv 30. (Székesfehérvár, 2012)
Fejér vármegye alispánjának jelentése az 1945. évről
Fejér vármegye alispánjának jelentése az 1945. évről 1946. 1-58. o. A törvényhatósági bizottság 1946. február 4-ét követően már nem tűzte napirendre, nem tárgyalta a jelentést. Ennek oka, hogy Szirbik Ferenc alispánná választását 1946. június 3-án megsemmisítették. (Vö.. Fejér Vármegye Törvényhatósági Bizottságának jegyzőkönyve. 1946:86. sz.) Az alispáni jelentést a szakközegek jelentései alapján állították össze. A jelentés kéziratát és a szakközegek jelentéseit lásd: Fejér megye alispánjának közigazgatási iratai. 15. tétel. Közigazgatás helyzetére vonatkozó jelentések. 1946:78. sz. 1 Az 1886. évi XXI. te. a törvényhatóságokról, amelyet az uralkodó 1886. június 27- én szentesített, kihirdetve az Országos Törvénytárban 1886. június 8-án. Az alispán feladat- és jogkörét a 68. paragrafus tartalmazza, köztük az éves jelentési kötelezettséget. Az 1929. évi XXX. te. 22. paragrafusa a törvényhatósági bizottság közgyűlésének hatáskörét szabályozza. Nevezetesen: a törvényhatósági bizottság tárgyalja a törvényhatóság első tisztviselőjének (az alispánnak) jelentését. 2 Fejér Vármegye Nemzeti Bizottsága 1945. április 27-én alakult meg a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt (FKGP), a Magyar Kommunista Párt (MKP), a Szociáldemokrata Párt (SZDP), a Nemzeti Parasztpárt (NPP) és a Szabad Szakszervezetek képviselőiből. 3 Az ideiglenes megyei adminisztráció 1945. április 16-án kezdte meg működését. Kezdetben a városházán, majd a Szent Imre utca 2. számú épületben (napjainkban: Oskola utca). A vármegyeházát a Vörös Hadsereg katonai kórház céljaira foglalta le. 1945 októberében költözött vissza a központi épületbe az alispáni hivatal. 4 Dr. Bratán István megbízott vármegyei főjegyző 1945. április 19-én - a postaforgalom szüneteltetése miatt - futárszolgálatot szervezett. Futárszolgálat biztosította a kapcsolatot a községekkel. Vezetője Meleg Sándor, tíz futárt alkalmaztak, akik hetente háromszor, sürgős esetekben pedig azonnal rendelkezésre álltak. A vezető havi bérét 800, a futárét 700 pengőben állapította meg a megyei bizottság. A futár- szolgálat a postaforgalom helyreállításáig, 1945. augusztus közepéig működött. 5 Valorizáció: felértékelés, pénzügyi művelet a pengő árfolyamcsökkenése okozta veszteség mérséklésére. 6 Helyesen: Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye. Komárom és Esztergom vármegyét 1946. január l-jével Komárom-Esztergom vármegye elnevezéssel egyesítették. Nóg- rád, Bars és Hont vármegyét 1946. január 1-jei hatállyal Nógrád-Hont vármegye elnevezéssel egyesítették. A szarvasmarha-ellátás ügyét a vármegyei törvényhatósági bizottság 1945. szeptember 26-án tárgyalta. 7 Előszállás, Hercegfalva térségében, továbbá a nagyközségekhez tartozó pusztákon 1945. május 25-én pusztított jégverés. Közel 40 ezer katasztrális holdon csökkentek jelentősen a terméseredmények. A Hercegfalvi Földigénylő Bizottság az elemi kárról megjegyezte: „1945. május 25-én történt jégverés folytán általános szegénységbe estünk. ..” 8 Felsőörspuszta Mányhoz tartozó külterületi lakott hely. A gyümölcsös volt tulajdonosa Ruttkai Pál. A Felsőörspusztai Gyümölcstermelő- és Értékesítő Szövetkezet 1945. május 8-án alakult meg. Tagjainak száma 130. A mezőgazdasági ingatlant a földreform végrehajtása során vették igénybe. A gyümölcsös területéből 200 katasztrális 68
