Csurgai Horváth József – Erdős Ferenc: „Jelszavakkal nem lehet országot építeni!” Fejér megye alispánjának és Székesfehérvár város polgármesterének éves jelentései 1945–1950 - Fejér megyei történeti évkönyv 30. (Székesfehérvár, 2012)

Fejér vármegye alispánjának jelentése az 1945. évről

Fejér vármegye alispánjának jelentése az 1945. évről közigazgatásunkat nehézkessé tegye. De meg kell állapítanom ugyanakkor, hogy zavaró körülményként jelentkezik az igazolóbizottságok működésének teljes csődje is. A nagy- birtokosok vármegyéjében működő igazolóbizottságok igen enyhe mértéket alkalmaztak, és a fasiszta érdekeket híven szolgáló tisztviselők, iparosok, kereskedők, vállalkozók, volksbundista vagy nyilaspárti tagok enyhe ítélettel jutottak át az igazolóbizottságok szű­rőjén, és kapcsolódhattak be ezen a módon a régi, vagy rosszabb esetben új munkahelyen a magyar demokrácia által előttük újra megnyílt hivatalban, üzletben vagy műhelyben, és más meggyőződésük ellenére kellett csupán csak az ellenőrzéstől való félelemtől vezérel­ve szolgálni az általuk gyűlölt új magyar demokráciát. Az igazolóbizottságok működésére példának említhetem a Fejér vármegyei központi igazolóbizottság eddig végzett mun­kájáról készített kimutatást. Az igazolási eljárás alá vont személyek száma 958 és ebből igazoltak 830-at, állásvesztésre ítéltek 8-at és nyugdíjaztak 7 egyént. 15 súlyos büntetéssel szemben áll 830 igazolt eset, viszont szerepel még 28 az előléptetésből 3-5 évig kizárt egyén, megfeddésre van ítélve 80 egyén, áthelyezésre 4 és az iparengedélyét elvonták 1 személynek. Ez a kimutatás önmaga helyett beszél, ehhez felesleges minden magyarázat, viszont megmagyarázza a sok esetben megmagyarázhatatlan tehetetlenséget, megmagya­rázza egyes hivatalos személyek régi szellemű bürokratizmusát, és sürgető parancsként követeli az igazoló eljárás revízióját, vagy pedig az igazoló eljárás eredményeitől függet­lenül a magyar közélet, közigazgatás és gazdasági élet alapos megtisztítását.28 Erre a megtisztításra szükség van, szükség van akkor, ha meg akarjuk tartani a nekünk adományozott szabadságot. Beszámolónk elején kitértem a féktelen nyilas garázdálko­dás szörnyű pusztításaira, most újra idéznem kell a vármegye abban az időben általános közóhaját, hogy tűnjenek el minél hamarább a magyar élet lelkiismeretlen sírásói azért, hogy bekövetkezzék a szabadság és a demokrácia új korszaka. Fejér vármegye az ország legelpusztultabb vármegyéje élni akar és élni fog, mert nem ringatja magát illúziókban, a helyzetet reálisan látja. A vármegyének újjá kell épülnie, de ehhez az újjáépüléséhez szükséges a fentiekben vázolt tisztogató tevékenység, de szükséges minden erő egyesítése és legalaposabb kihasználása nemcsak a vármegye, hanem az egész ország érdekében. A szabadságot a Vörös Hadsereg hozta meg, s ezért a felszabadításért roppant nagy áldozatokat is hozott. Lehetnek elvakult és elfogult kritikusok, akadhatnak a régi világot visszakívánó és a 25 éves fasiszta propagandától telített, félrevezetett emberek, nem be­szélve a haladás ellenségeiről, a magyar reakció szépszámú híveiről, akik a háború folya­mán a harcok hevében kikerülhetetlen atrocitások újra és újra történő felemlegetésével igyekeznek rossz hangulatot, keserű szájízt csinálni a demokrácia szabadságához, ugyan­akkor, amikor elfeledkeznek arról, hogy mi üzentünk hadat a velünk legbarátságosabb vi­szonyban lévő Szovjetuniónak, és arról is szívesen elfeledkeznek, hogy az ukrajnai meg­szálló magyar hadsereg volt kénytelen fedezni parancsnokai jóvoltából a németek oroszor­szági rablóhadjáratát, és akarva vagy akaratlanul okozója és segítőtársa lett a németeknek az ukrán falvak elpusztításában és ártatlan gyermekek legyilkolásában. Nagyon kevesen tehették ezt meg, mert a magyar nép is olyan mint az orosz, szereti a gyermeket, de mégis megtörtént, és ezt még a reakciónak sem szabad elfelejteni! És a vármegye közönsége nem is felejtette el a Vörös Hadsereg hősi halottainak áldozatát, akik legnagyobb számmal ennek a vármegyének a földjében vannak eltemetve. Nincs olyan kis község, nincs olyan eldugott falu, ahol ne lett volna néhány halott, és ma már szerte a vármegyében 78 hősi 66

Next

/
Oldalképek
Tartalom