Csurgai Horváth József – Erdős Ferenc: „Jelszavakkal nem lehet országot építeni!” Fejér megye alispánjának és Székesfehérvár város polgármesterének éves jelentései 1945–1950 - Fejér megyei történeti évkönyv 30. (Székesfehérvár, 2012)
Fejér vármegye alispánjának jelentése az 1945. évről
Fejér vármegye alispánjának jelentése az 1945. évről kevés számú lóállományunknak mintegy % része szenvedett a betegségben, s 85 község 1731 udvarában mintegy 2500 db ló volt rühösségben beteg. A december hóban lefolytatott lóvizsgálatokon már csak 63 község 668 udvarában, mintegy 1000 db ló találtatott betegeknek, s nagymértékben gyanúsnak. A betegség elleni küzdelem rendkívüli nehézségekbe ütközött. Hátráltató körülményekként szerepeltek az istállóknak a háború folyamán keletkezett fogyatékosságai, a téli időjárás, a hiányos és egyoldalú takarmányozás, a kevés számú igásállatnak úgyszólván pihenés nélküli, maximálisnál is nagyobb erőkihasználása, a betegség elterjedésének megakadályozásában az állatok összefogásának kényszerűsége akár a mezőgazdasági, akár pedig a közszolgáltatási (robot) munkában. Kezelés tekintetében pedig az egyedül hatásosan alkalmazható gyógyszereknek magas ára és körülményes beszerzési lehetősége, végül pedig azon körülmény, hogy a betegséget, különösen annak kezdeti eseteit nem jelentették be. A gyógyszer beszerzése iránt az intézkedések megtörténtek. Járványos nyirokérgyulladás az egypatás álatok decemberi általános vizsgálata során Csákvár községben 1-1 udvarban 1-1 db lovon került megállapításra. Ezen betegség az első világháborút követő időkben volt elterjedve hazánkban, azonban akkor a legszigorúbban alkalmazott óvrendszabályokkal pár év alatt sikerült teljesen kiirtani. Jelen esetben is meg van erre a remény. Sertéspestis 4 járás 18 községében, 142 udvarban uralkodott az év folyamán, mindenütt csak szórványos jelleggel. Járványos méretet a betegség sehol sem öltött. A betegség helyhez kötésében és terjedési tendenciájában kedvező tényezőként szerepelt az a körülmény, hogy a községekben a csekély számú sertésállomány közös legeltetése részben a kis létszám miatt, részben pedig apaállat hiánya miatt általában szünetelt. A veszélyeztetett állományok védőoltása az oltóanyag-termelés miniszteri biztosa által minden esetben időben és kellő mennyiségben rendelkezésre bocsátott oltóanyaggal megtörtént. Az oltóanyaggal való ellátás tekintetében Fejér vármegye kivételes elbánásban részesült, mert legtöbb esetben élő sertés beszolgáltatása nélkül utalta ki a miniszteri biztos a szükséges oltóanyagot. Tekintettel az oltóanyag korlátozása folytán kötelező sertéspestis elleni védőoltásra az év folyamán nem került sor. Ingyenes oltás Adony és Pusztaszabolcs községekben volt, s beoltatott 45 udvarban 93 db sertés. Az oltóanyagot a földmívelésügyi miniszter úr bocsátotta díjmentesen rendelkezésre. Sertésorbánc csupán 3 járás 5 községében, 21 udvarban került megállapításra, mindenütt szórványos jelleggel. Járványos elterjedést sehol sem nyert. A fertőzött udvarokban végzett szérumos oltások következtében több beteg állat meggyógyult. Elhullások udvaronként csak 1-2 db-ra szorítkoztak. Baromfipestis a vármegye Adonyi és Sárbogárdi járásaiban az év őszén lépett fel, és az év végéig terjedő tendenciát mutatott. 11 község 417 udvarában állott fenn az év folyamán. A betegség terjedésében nagy szerepet játszik az a körülmény, hogy a betegséget nem jelentik be, az elrendelt óvintézkedéseket nem hajtják végre, s általában nemtörődömség észlelhető a baromfibetegségekkel szemben. Pedig ezen állatfajnak mielőbbi elszaporítá- sa fontos tényezőként szerepelne a jelenlegi mostoha közellátási viszonyok között, elsősorban az állati fehérje, de a zsírellátás szempontjából is. A betegség elleni védőoltások kísérleti stádiumban vannak, és nagyon kedvező eredménnyel kecsegtetnek. Az Adonyi járásban mintegy 1600 db, a Sárbogárdi járásban pedig 500 db baromfi oltatott be kísérleti 51