Csurgai Horváth József – Erdős Ferenc: „Jelszavakkal nem lehet országot építeni!” Fejér megye alispánjának és Székesfehérvár város polgármesterének éves jelentései 1945–1950 - Fejér megyei történeti évkönyv 30. (Székesfehérvár, 2012)
Fejér vármegye alispánjának jelentése az 1945. évről
Fejér vármegye alispánjának jelentése az 1945. évről 2. Fertőző betegségek. Az év folyamán bejelentésre került 15 kiütéses tífusz, 264 hasi hagymáz, 87 diftéria, 46 vörheny, 26 vérhas, 5 Heine-Medin, 2 trachoma, 32 nyílt gümő- kor, 10 szamárköhögés, 4 gyermekágyi láz, 27 malária, 2 kanyaró, 2 járványos agy- és gerinchártyalob, 6 bárányhimlő. Az előfordult kiütéses tífuszesetek a háborús behurcolás következményei, a végrehajtott óvintézkedésekkel lokalizáltattak, úgyhogy az év második felében kiütéses tífuszeset már nem is fordult elő. A jár vány szerűen előforduló hastífusz megbetegedésekről a következőket jelentem. A megbetegedések nagyobb száma a lakáshigiéné és az élelmezési higiénés viszonyok megromlásával magyarázottak. A fertőzések nagyobb része bebizonyíthatóan élelmiszerfertőzés, kisebb része a családban előfordult kontakt fertőzés. A vármegye 31 községében rendeltünk el kötelező tífusz elleni védőoltást, amikor is a községek egész lakossága beoltást nyert. Egyes eseteknél is a betegek nagy környezetét részesítettük ezenkívül oltásban, úgyhogy a beoltottak száma a vármegye területén a 80 000-et meghaladja. Az oltások eredményeképpen a tífusz megbetegedések száma minimálisra csökkent, a járvány veszélye elhárult. A múlt év adataihoz képest nagyobb számú diftéria megbetegedések a diftéria országos fellángolásához hasonló mérvűek. A vármegye területén a diftéria-vé- dőoltások és újraoltások végrehajtattak, ennek során a második életévükben levő és a 6 évesek mintegy 10 000-en részesültek védőoltásban. Ugyancsak megtörtént a himlő ellenes oltás és újraoltás. Ez alkalommal az egy évesek, a tíz éves korúak és az elmaradottak mintegy 12 000-en kaptak védőoltást. A fertőző betegségek elleni védekezés terén a fokozott veszélyeztetés fokozott elővigyá- zatot igényel. Általános tisztasági propagandával, a szemét- és ürülékelhelyezés szorgalmazásával, a fertőtlenítések rendezésére való törekvéssel sikerült is eredményt elérni. A vármegye területén volt fertőtlenítőgépek túlnyomóan megsemmisültek. Jelenleg két sérült gép van az egész vármegyében kijavítás alatt. Fertőtlenítőszerek beszerzése folyamatban van. A vármegye fertőző betegség elleni védelmében feltétlenül szükséges a járási egészségőri állások betöltése, a fertőtlenítőgépek pótlása, erre ismételt előterjesztést tettem. 3. Egészségvédelem. A vármegyén végigdúló háború az egészségvédelmi intézményeket jórészt elpusztította. Az egészségházak elpusztultak, vagy súlyos rongálódást szenvedtek, berendezésük, felszerelésük teljesen megsemmisült. Az óvodák hasonló sorsra jutottak. Amikor május végén a vármegye egészségügyi újjászervezéséhez fogtam, a megszervezett 24 egészségvédelmi kör közül alig 1-2 volt működőképes, ma már 20 egészségvédelmi kör működik. A nem működőknél is az ok a védőnőhiány. A Népjóléti Minisztérium nagyobb összegű államsegélyekkel sietett az egészségvédelmi intézmények rendbe hozására, azonban a pénz értékváltozása és főképpen az anyaghiány a pótlásokat csak kis részben tette lehetővé. A túlnyomóan megsemmisült óvodák rendbe hozása és a védőnői helyekhez hasonlóan a megüresedett óvónő[i] helyek betöltése is megtörtént. A községek teljes pénztelensége a nagyobbrészt községi óvodák rendbe hozását akadályozta. A kért és több esetben megkapott államsegély az óvodák egy részének rendbe hozását tette csak eddig lehetővé. A tüzelőanyag, ruha és lábbeli hiány a már megindult óvodák működését is veszélyezteti a beállott téllel.
