Csurgai Horváth József – Erdős Ferenc: „Jelszavakkal nem lehet országot építeni!” Fejér megye alispánjának és Székesfehérvár város polgármesterének éves jelentései 1945–1950 - Fejér megyei történeti évkönyv 30. (Székesfehérvár, 2012)
Fejér vármegye alispánjának jelentése az 1945. évről
Fejér vármegye alispánjának jelentése az 1945. évről munkával helyreállítottuk. A kőpálya céljaira, valamint a többi vármegyei makadám utak fenntartása végett a Zala megyei bazaltbányából 2000 m3 kavics, a Mór vidéki helyi mészkőbányákból 1500 m3 kavics s a polgárdi mészkőbányából 1400 m3 kőanyagot vettünk meg és termeltettünk ki, ezekből eddig vasúton beérkezett 300 m3 bazaltkavics, helyszínére kiszállítva 100 m3 mészkőkavics. Ezen útvonalakon helyreállítottunk 8 db sérült hidat s átereszt, megerősítettünk, illetve átépítettünk 6 db fahidat, kiemeltünk a mederből 6 db felrobbantott hídroncsot. A makadám utak hengerlési munkái részére biztosítottunk 5 db úthengert (4 gőz, 1 motorhenger), azonban az úthengerek helyreállítási nehézségei, üzemanyag (főleg kenőanyag) hiány[a], s főleg hengerléshez előkészített útszakasz hiánya miatt számba jöhető hengerlést nem végezhettünk. Csupán a 86. sz[ámú] kápolnásnyék-pákozdi állami út Sukoró-Pákozd közti szakaszán kezdtük meg a hengerlést, hogy a dinnyési felüljáró híd építési munkái alatt a forgalmat a 86. sz[ámú] útra terelhessük, de fedezet- és üzemanyag- hiány miatt a hengerlést még a munka elején le kellett állítanunk. A magasépítészet terén számos középület helyreállítási munkái folytak. A helyreállítási munkák ez évben csupán a tetőjavítási és esetleg a legszükségesebb ún. állagmegóvó munkálatokból állottak. A lényegesebb munkák a következők voltak: Székesfehérvárott a vármegyeháza, lovassági laktanya, Szent György Kórház, vidéken a móri járási székház, bicskei járásbíróság, bicskei polg[ári] iskola és adóhivatal, valamint számos iskola épületének helyreállítási munkái folytak. A vármegye vízügyi helyzetét az utakhoz hasonlóan súlyosbította a háború által okozott nagymérvű rongálódás. A Kultúrmérnöki Hivatal november hónapig két mérnökkel dolgozott erején felül, hogy a tavasszal bekövetkező árvízkárokat megelőzze, a halastavakat újra használható állapotba hozza és a földbirtokreformmal kapcsolatban szaktanácsait az illetékesek rendelkezésére bocsássa. A mai körülmények között a legfontosabb teendő az árvíz megelőzése. Sajnos itt a helyzet nem a legkedvezőbb, mert a felrobbantott hidak a csatornába zuhanva a víz szabad folyását akadályozzák. A fontosabb felrobbantott hidak száma 40-50-re tehető, de kiemelni még csak 50 [százalékját sikerült a pénz, felszerelés és a munkaerő hiánya miatt. Emiatt a sajnálatos helyzet miatt a dunai védgát, a Nádor, Dinnyés, Gaja vízfolyások mentén nagyobb árvizekre van kilátás még normális csapadékviszonyok között is, és ha a mai szerszám- és munkaerőhiányon még a tavasz beállta előtt nem tudunk segíteni, elhárításukra nem sok remény van. A Kultúrmérnöki Hivatal 1946. januárjára helyezte kilátásba az árvizet megelőző részletes tervezetének és javaslatának elkészültét. Mindenesetre elsőrangú kötelességünk, hogy a 6 éves háború után sokat szenvedett vármegyénkben minden óvintézkedést megtegyünk ennek az újabb elemi csapásnak a megelőzésére. A vármegye egészségügyi állapotáról készült jelentésemet a Szent György Kórházról szóló beszámolómmal kell kezdenem. Közkórházunk csaknem 3 hónapig állott az arcvonal közvetlen szomszédságában, majd a harcok befejeztével fogolytábort rendeztek be benne, utána pedig a 3. Ukrán Front parancsnoksága orosz téli szállásul akarta berendezni, és emiatt csak 1945 szeptemberében került vissza a vármegye birtokába. A rongálódás oly nagymérvű, hogy annak helyreállítására saját erőnkből nem is gondolhatunk. Az állag megóvása érdekében kérésünket beterjesztettük az Újjáépítési Minisztériumba, ugyanakkor a részbeni karbahelyezés érdekében is kéréssel fordultunk a Népjóléti Mi46
