Csurgai Horváth József – Erdős Ferenc: „Jelszavakkal nem lehet országot építeni!” Fejér megye alispánjának és Székesfehérvár város polgármesterének éves jelentései 1945–1950 - Fejér megyei történeti évkönyv 30. (Székesfehérvár, 2012)
Fejér vármegye alispánjának jelentése az 1945. évről
Fejér vármegye alispánjának jelentése az 1945. évről apaállatokat már csak csere útján lehet beszerezni, így a felügyelőség legelsőrendű feladatát képezi az, hogy a vármegyei állattenyésztési alap rendelkezésre álló pénzösszegét terményvásárlásra fordítsa, hogy így, terményért apaállatok beszerezhetők legyenek. A vármegyei állattenyésztési alap tulajdonát képező apaállat létszám korántsem elegendő, miért is az apaállat vizsgálatok során kénytelen volt a magánkézben levő fajtahibás, úgynevezett „zúgbikákat” és kanokat a köztenyésztésben megtűrni. A fent említett tény az állattenyésztés minőségi színvonalára kedvezőtlen hatással van, figyelembe véve azonban a mai apaállat beszerzési lehetőségeket, kénytelen a felügyelőség a minőség rovására a fősúlyt a mennyiségre fektetni. Az állattenyésztés mellett a tavaszi harcok lefolyása után a növénytermelés ügyére kellett fordítani másodsorban a figyelmet. Az 1944. évi őszi vetések a nagy pusztulás után is megmaradtak, de a tavaszi munkák elvégzése elé tornyosultak a nagy akadályok. Növénytermelési ügyek. Állatállományából, gépi és kézi felszereléséből, vetőmagjából kifosztott és általában a legelemibb termelési eszközöket nélkülöző lakosság csak megkésve, április elején kezdhette el a munkát. A feldúlt falvak, romba dőlt tanyák lakossága lövészárkokkal szabdalt, tankokkal agyontaposott és aknákkal telerakott földjével úgyszólván nem tudott mihez kezdeni. A harcok befejeztével hetekre volt szükség, míg az emberek felocsúdtak kábulatukból, és a megmaradt kis számú fogaterővel és csekély javítással üzemképes állapotba hozott pár traktorral elkezdődött a szántás és vetés. Nehezítette a helyzetet az akkor még alig beszerezhető üzemanyag hiánya, a földreform gyors végrehajtásával kapcsolatban előállott tisztázatlan tulajdonjogi állapot, a hatóságok által sürgősen elvégeztetni kívánt nagyarányú közmunka, a megszálló csapatok részéről követelt fogatos és gyalog munkaszolgáltatás stb. - továbbá, hogy a gazdák a hatóságok hathatós támogatását is akkor még nagyban nélkülözni voltak kénytelenek. Ily előzmények után érthető, hogy a megye szántóterületének jelentékeny része - mintegy 180 000 kat[asztrális] hold parlagon - műveletlenül maradt. Az idő előrehaladásával a vázolt helyzet lassú ütemben bár, de mindinkább javult úgyannyira, hogy az aratási és cséplési munkák - ha kissé megkésve is -, de minden különösebb nehézség nélkül voltak bevégezhetők. A termésátlagok tűrhető időjárás mellett - általában gyengén közepesek voltak. A jég helyenként- számottevő területen lényeges kárt okozott.7 Az őszi munkák már a tavaszi állapothoz viszonyítva jóval kedvezőbb körülmények között indultak meg, bár azt még a normális- békeállapotokkal összehasonlítani is alig lehet. Az üzembe állított cca. 350 db traktor, úgyszólván állandóan rendelkezésre álló üzemanyag, a közel 10 000-re felszaporodott igásfogat, és a javítások folytán megnövekedett munkaeszközök segítségével - kedvező időjárás mellett - mintegy 130 000 kat[asztrális] hold őszi szántás és cca. 105 000 kat[asztrális] hold vetés volt elvégezhető - békeévek átlagos 160 000 kat[asztrális] holdas vetésterületével szemben. Ezen eredmény elérésében már nagy szerepe volt a hatósági támogatásnak is, amely az üzemanyag biztosításával, cca. 140 vagon vetőmag kiosztásával, a termelési bizottságok munkára szorításával stb., nagymértékben járult hozzá az őszi munkák elvégzéséhez. Fejér vármegye gyümölcstermelése az elmúlt években örvendetes fejlődést mutatott, amely a Gyümölcstermelők Fejér Megyei Tagegyesületének és a földmívelésügyi miniszter úrnak, valamint a gyümölcstermelő gazdák modern gondolkodásának és áldozatkészségének tudható be.
