Csurgai Horváth József – Erdős Ferenc: „Jelszavakkal nem lehet országot építeni!” Fejér megye alispánjának és Székesfehérvár város polgármesterének éves jelentései 1945–1950 - Fejér megyei történeti évkönyv 30. (Székesfehérvár, 2012)
Fejér megye alispánjának jelentése az 1950. esztendő első negyedévéről
Fejér megye alispánjának jelentése az 1950. esztendő első negyedévéről A beszámolási időszakra esik a legelőknek egységes kezelésbe vétele is. Megyénk területe e tekintetben megtiszteltetésben részesült, amennyiben ezt a munkát itt az országban az elsők között indítottuk be. A legelők egységes kezelésébe vétele a dolgozó parasztság körében általános megelégedést váltott ki. Számos községből üdvözlő táviratokat küldtek a kormánynak. Dolgozó parasztságunk megértette, hogy az egységes kezelésbe vétel a kizsákmányolás elleni harc egyik fontos területe. A kulákság persze nem nézte tétlenül a kormánynak ezt az intézkedését sem. Igyekezett mindenféle rémhíreket terjeszteni. Elvenni a dolgozó parasztság kedvét. Bicskén pl. azt híresztelték, hogy a legelőket államosítják, és ezután már nem lehet legeltetni. Tabajdon és Zámolyon azt híresztelték, hogy a legeltetés díja sokkal drágább lesz. Legutóbb pedig azt hangoztatták, hogy nem érdemes a legelőket megjavítani. így ebben a kérdésben is kivilágosodott, hogy milyen fontos harci kérdés. Legeltetési bizottságaink egy része igen komoly,jó munkát végzett. Ki kell emelni a falubattyáni és a polgárdi bizottságokat, akik legkorábban szerződést kötöttek az illetékes gépállomással a legelőjavító munkák gépi elvégzésére.8 Állattenyésztésünk tovább javult. Járványos megbetegedések úgyszólván alig fordultak elő. Közellátásunkban semmiféle fennakadás nem volt. Közegészségügyi helyzetünk általában kielégítő volt. Járványos megbetegedés a Ráckeresztúr községhez tartozó egyik pusztán fordult elő, ahol az orvosi és egészségügyi gyors és gondos beavatkozás a betegséget elfojtotta. A vizsgálat megállapította, hogy a betegséget egy bacilusgazda hozta be. Felemlítendő még a gyermekek körében előfordult kanyaró-megbetegedés, amely azonban enyhe lefolyású volt. Egészségügyi védőnői szolgálatunk megerősödött. Egészségügyi intézményeink gyarapodtak, amennyiben a Sárbogárdi Tüdőgondozó Intézet rövidesen megkezdi működését. A „Tisztasági hét”9 megyénk területén is nagy lendülettel indult meg. Minden reményünk meg van arra, hogy ez az akció sem lesz kampányszerű, hanem közegészségügyünk megjavítása érdekében állandósul. A tisztaság kérdésében végzett munkánk igen szép példáit látjuk. Bekapcsolódott a községeknek minden szak- és tömegszervezete, bekapcsolódott az ifjúság, a községek dolgozó népe, láthatóan megértette a kérdés fontosságát, és ez irányú munkáját kellő komolysággal végzi. Ez is egyik bizonyítéka annak, hogy a jól megszervezett, jó felvilágosító munka eredménye nem marad el. Egyébként a tisztaság kérdésében versenyre hívtuk ki Veszprém és Zala megyéket. Ipartelepeinken komolyabb egészségügyi hiányok nem fordultak elő. A megyei kórház újjáépítése tovább folyik. A központi épület eddig még javításra szoruló része a legközelebbi napokban fog elkészülni, és üzemét meg fogja kezdeni, ami lehetővé teszi gyermek- osztályunk korszerűbb működését. De ugyancsak folyamatban van a háború alatt félbemaradt és nagy részben romossá vált új sebészeti épület teljes rendbehozása, amivel még ebben az évben a kórházunk sebészeti és sebészi vonatkozású munkája nagyon meg fog javulni, és mindenben ki fogja elégíteni az igényeket. Szociális szakszolgálatunk munkája továbbra is eredményesnek mutatkozott. A régi elavult községi szegényházakat mindenütt felszámoltuk, és három vármegyei szociális otthonunk ma már az igényeket ki tudja elégíteni.10 A nyári napközi otthonok létszámát meg fogjuk emelni, és döntően a pusztai lakosság felé fogjuk bővíteni. Közoktatásunk kérdésében a dolgozói ellátás [sic!] tekintetében történt változás, amennyiben az iskolák dologi fenntartását a községek költségvetésében kellett biztosítani. Január hónapban ez bizonyos zökkenőket okozott, aminek okát a dolgok újszerűségében 278
