Csurgai Horváth József – Erdős Ferenc: „Jelszavakkal nem lehet országot építeni!” Fejér megye alispánjának és Székesfehérvár város polgármesterének éves jelentései 1945–1950 - Fejér megyei történeti évkönyv 30. (Székesfehérvár, 2012)
Fejér megye alispánjának jelentése az 1950. esztendő első negyedévéről
Fejér megye alispánjának jelentése az 1950. esztendő első negyedévéről hogy kezdetben az évnegyed elején az ütemtervek még merev formát mutattak, később a második negyed ütemének elkészítését már jobban sikerült az élethez alkalmazható módon megoldani. Megállapíthatjuk, hogy a községi elöljáróságok, közelebbről a községi jegyzők nem mindenütt tudták kellőképpen megérteni a tervszerűen ütemezett gazdálkodás szükségességét és lényegét. A megyei számvevőség időben felismerve a helyzetet, a hiányokat nagy részben kiküszöbölte. Döntő jelentőségű az egyszámla-rendszer bevezetése, úgy a megyei, mint a községi háztartásokra nézve. Ezzel a módszerrel sikerül elérni azt, hogy a községi háztartások nem fognak a hiteltúllépés hibájába esni. A községek gazdálkodásában tapasztalható volt egy bizonyos lazaság (Ercsi, Rácalmás, Cece, Nagyvenyim, Martonvásár, Csókakő, Sukoró), amely a tervszerű gazdálkodás ütemes bevezetése következtében fokozatosan csökken, és láthatóan a második negyedben szinte egészen meg fog szűnni. A megyei igazgatási feladatokból a kormány rendelkezése folytán a közúti alap kikerült. Ez év január l-[j]étől kezdődően a korszerű közlekedéspolitika megvalósítása érdekében az útalap felszámolásra került, feladatkörét és vagyonát az útfenntartó nemzeti vállalatok kapták meg.2 Népköztársaságunk kormányának bölcs intézkedése folytán az egész országban a megyék területe rendezés alá került. Ez az intézkedés Fejér megye területét is érintette. Bakonysárkány község Komárom megyéhez került. Veszprém megyéből pedig az Enyingi járás nagyobbik része 8 községgel Fejér megyei területhez csatolódott ez év február l-[j]én. így a megye területe kb. 27 000 lakossal és több mint 70 000 holddal gyarapodott.3 Az új járást közigazgatásunk alapos tanulmányozás tárgyává tette, megállapíthatóan az Enyingi járás dolgozóiban az átcsatolás általános megelégedést keltett. Az új járás gazdasági előfeltételei jók. Mutatkoztak bizonyos hiányosságok és lemaradások, éppen ezért igazgatásunk egyik legszebb faladatának tartotta és tartja, hogy az újonnan idekerült járást tőle telhetőleg mindenben támogassa. A közigazgatási adminisztrációban jelentős intézkedés volt az iktatási számrendszer bevezetése, amely a több mint egy évszázad óta használt bürokratikus - az életet nem követő -, hivatali ügykezelést szüntette meg, és amely az eddigi tapasztalatok szerint úgy időben, mint munkaerőben számottevő megtakarítást eredményezett. A közigazgatási dolgozók új illetményrendezése erre az időszakra esik. Ez a rendezés jelentős lépés volt a közigazgatási dolgozók munkájának értékelése érdekében. Személyi ügyek Közigazgatásunkban igyekeztünk az elmúlt időszakban a normál kereten belül a munkahelyeket betölteni. Ez a törekvésünk a mai napig majdnem 98 százalékban sikerült. Az újonnan beállított alkalmazottak túlnyomó része munkáskáder. Az utánpótlás érdekében ugyancsak munkáskáderekből közigazgatási gyakornokokat állítottunk be. Igyekeztünk a közigazgatás dolgozói között a még itt-ott található régi szellemű alkalmazottakat helyes irányba átvinni. A politikailag fejlettebb közigazgatási dolgozóink közül jelenleg hárman 8 hónapos tanfolyamon vannak. A múlt évben beállított munkáskáder járási főjegyzőink ugyancsak elvégezték a megfelelő tanfolyamot.4 Tapasztaltuk, hogy a községben dolgozó jegyzők egy része kulák összefonódásba vagy uszályba esett. Ezeknek nagyobbik részét áthelyeztük, 276
