Csurgai Horváth József – Erdős Ferenc: „Jelszavakkal nem lehet országot építeni!” Fejér megye alispánjának és Székesfehérvár város polgármesterének éves jelentései 1945–1950 - Fejér megyei történeti évkönyv 30. (Székesfehérvár, 2012)
„Jelszavakkal nem lehet országot építeni!”
„Jelszavakkal nem lehet országot építeni!” képviselő-testületei a helyi tanácsok szervezetéről szóló 1950. évi I. törvény alapján beszüntették tevékenységüket.33 Az önkormányzatokat felváltotta a bürokratikus, a központi utasítások, határozatok és rendeletek szolgalelkű végrehajtását teljesítő tanácsrendszer. Olyan több évszázados múltra visszatekintő fogalmak tűntek el a közbeszédből, mint a vármegyeháza, a főispán, alispán, főjegyző, főszolgabíró, helyükbe olyan fogalmak léptek, mint a tanácsháza, a tanácselnök, vb titkár, tanácstag. Az országgyűlési választásokat 1949-től már a totalitárius államszervezet bonyolította le, a polgári pártokat és törekvéseket háttérbe szorították, eltávolították a közéletből. 1949- től pártállami intézményrendszer épült ki, amely a proletárdiktatúra államszervezetének szolgálatába lépett. Az 1945-től gyakorolt törvényhatósági és községi választási rendszer 1950-ig fennmaradt, majd a tanácsrendszerrel gyökeresen megváltozott. Az új társadalmi rendszer centralizáltsága folytán szűk mozgástér jutott a helyi tanácsoknak. A szovjet mintára épülő tanácsrendszerben a legfőbb elem - az önkormányzat - hiányzott. Fejér vármegye alispánjai (1945-1950) Dr. Szirbik Ferenc (1911-1992) Gyulán született, egyetemi tanulmányait Budapesten végezte. A budapesti és a kecskeméti református gimnáziumban, illetve a sárospataki gimnáziumban tanított 1944-ig. Doktori értekezését 1941-ben védte meg. 1942-1943 között a szovjet fronton teljesített katonai szolgálatot. 1944 végétől illegalitásban a kommunista párt titkára Székesfehérváron. 1945. augusztus 16-tól 1946. június 3-ig Fejér vármegye alispánja. 1947-től a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban osztályvezető, majd propagandista. 1951-ben állásából elbocsátották, 1958-tól a Közgazdaság-tudományi Egyetem oktatója, orosz nyelvet és irodalmat tanított. 1972-től docens, a nyugati nyelvek tanszékvezetője. Dr. Kispéter István (1904-1966) Szegeden született. Munka mellett érettségizett és végezte el 1939-ben a jogi egyetemet. 1939-1941 között Szeged város gazdasági ügyosztályán díjnok. 1942-től két éven át főispáni titkár, majd a kommunista párt utasítására Fejér megyébe jön, ahol 1946. november 4-én a vármegye alispánjává választották, a megye első tisztviselője 1950. június 14-ig. 1950. június 15-től 1951 augusztusáig a Fejér Megyei Tanács V. B. titkára. 1951-ben kizárják az MDP-ből, hat éven át fizikai munkás a Székes- fehérvári Könnyűipari Szerszámgépgyárban. 1957. április 10-től 1965 júniusáig ismét a megyei tanács vb titkára. Székesfehérvár thj. város polgármesterei (1945-1950) Gáspár János (1897-1975) a Bihar vármegyei Érbogyoszlón született. Jegyzőgyakornok majd segédjegyző, 1926-tól az Adonyi Járásbíróságon járásbíró, 1942-ig Székesfehérváron törvényszéki bíró, 1942 és 1944 között magánügyvéd. 1945. március 23-a és április 3-a között a székesfehérvári 21-es bizottság elnöke. Ezt követően április 24-ig az ideiglenes nemzeti bizottság elnöke. Székesfehérvár polgármestere 1945 és 1948 között. Majd 1957- ig ismét ügyvédi irodát tartott fenn. 1945-től 1948-ig a Szociáldemokrata Párt tagja, a székesfehérvári szervezet elnöke.
