Csurgai Horváth József – Erdős Ferenc: „Jelszavakkal nem lehet országot építeni!” Fejér megye alispánjának és Székesfehérvár város polgármesterének éves jelentései 1945–1950 - Fejér megyei történeti évkönyv 30. (Székesfehérvár, 2012)
Fejér vármegye alispánjának jelentése az 1949. évről
Fejér megye alispánjának jelentése az 1949. évről Legelőgazdálkodás Az eddigi tervszerűtlen, ötletszerű legelőjavítás és karbantartási munkálatok okszerűbbé és ésszerűbbé tétele érdekében minden legelőre vonatkozóan kataszterszerű adatfelvétel eszközöltetett. A felfektetett adatok felhasználása nagymértékben elősegíti a legelő munkálatok tervszerű végrehajtását. A fásítási akció során 7 földmíves-szövetkezet[ben] és 5 községi legelő[n] határfásítás és szakaszhatár-fásítás lett végrehajtva. A gyomirtás maradéktalan végrehajtása érdekében a népi szervekkel a legszorosabb együttműködést tartottuk fenn, ami megfelelő eredménnyel is járt. Az aszályos időjárás a legelőknek nem kedvezett, úgyhogy a kijáró jószág már a nyár elején kondíciójábfól] vesztett, azt a nyár folyamán a szántóföldön termett takarmányokkal is hozzá kellett segíteni. Vadászat A vadállomány szaporodásának az év folyamán az időjárás általában kedvezett. Az aszály azonban a fogoly- és fácánállomány szaporodását kedvezőtlenül befolyásolta. Az őz-, szarvas- és vaddisznóállomány szaporodása jó, sőt a vaddisznóállományban túlsza- porodás miatt ritkítást voltunk kénytelenek elrendelni. A vármegye területén 67 vadász- társaság működik. Állategészségügy Az állategészségügyi szolgálatot 1 törvényhatósági állatorvos, majd a mezőgazdasági igazgatósághoz - megalakulása után - 2 állategészségügyi előadó, 5 járási, 6 községi és 20 körállatorvos látta el. Hivatalból jelentendő fertőző állatbetegségek elterjedése a következő volt. Lépfene előfordult 8 község 8 udvarában, a betegségben elhullott 1 ló, 6 szarvasmarha és 4 juh. Veszettség fellépett 2 községben. A betegséget kóbor eb terjesztette. A betegség miatt leöletett 2 beteg és 74 fertőzőgyanús eb. Juhhimlő uralkodott 5 község 5 udvarában. Megbetegedett 355 juh, [a]melyek közül elhullott 24. A tenyészbénaság 2 község 5 udvarában állt fenn. A betegség miatt eladási és fedeztetési tilalom alatt áll 11 fertőzőgyanús és 252 állandó bélyeggel megjelölt beteg kanca. A rühösség 14 község 31 udvarában uralkodott, [ajmelynek során megbetegedett 7 ló és 206 juh. A sertéspestis igen kis elterjedésben uralkodott. Az év folyamán 6 község 7 udvarában lépett fel. A járvány során mindössze 45 sertés betegedett meg, [a]melyek közül 22 hullott el és 3 beteg került kényszervágásra. A betegség szórványos előfordulásának oka a vármegye területén kiterjedten alkalmazott szimultánoltások. A sertésorbánc a rendkívüli időjárás ellenállás csökkentő hatásaként nagyobb veszteséget okozott. 16 község 53 udvarában megbetegedett 140 sertés közül 41 elhullott és 5 beteg kényszervágatott. A baromfipestis a vármegye valamennyi községében uralkodott, és hozzávetőleges számítás szerint a baromfiállomány 20 [százalék]a esett áldozatául. A betegség elleni védekezésül a baromfipestis oltások gyakorlatban jól beváltak. A vármegye területén az év folyamán több mint 150 000 baromfi oltatott be. A hivatalból nem jelentendő állatbetegségek közül a sertések fertőző gyomor- és bélgyulladása érdemel említést. A betegség különösképpen a sertéstenyésztő nemzeti vállalatoknál és állami gazdaságokban uralkodott. A betegségben az év folyamán több mint 1000 sertés hullott el, illetőleg került kényszervágásra. Ugyancsak súlyosabb megbetegedéseket okozott a csontlágyulás (angolkór), [a]mely főleg a sertések és szarvasmarhák kényszervágására vezetett. A szarvasmarhák és sertések meddősége az előző évekhez hasonlóan a borjú és tejhozam kiesése révén súlyos gazdasági károkat okozott. A Bang238
