Csurgai Horváth József – Erdős Ferenc: „Jelszavakkal nem lehet országot építeni!” Fejér megye alispánjának és Székesfehérvár város polgármesterének éves jelentései 1945–1950 - Fejér megyei történeti évkönyv 30. (Székesfehérvár, 2012)
Fejér vármegye alispánjának jelentése az 1949. évről
Fejér megye alispánjának jelentése az 1949. évről A vármegye területéről havonta átlagosan a tejgyűjtő állomások közbejöttével 1,2-1,5 millió liter tej szállíttatik Budapestre. A Marhaértékesítő Nemzeti Vállalat jelentései alapján megállapítható, hogy havi átlagban 200-250 darab vágómarha és 80-120 darab vágóborjú került felvásárlásra, illetve Budapestre. A Tenyészállat-forgalmi Nemzeti Vállalat az év folyamán a vármegye területén [a] mezőgazdasági igazgatósággal karöltve 109 darab tenyészbikát vásárolt fel. Sertéstenyésztés Az állatfajok közül aránylagosan a legnagyobb létszámbeli szaporodást a sertésállomány mutat. Fajta szempontjából az állomány túlnyomórészt mangalica jellegű, nagy része azonban kevert, főképpen berkshire és Cornwall fajtájú sertéssel keresztezett. A kis- és középparasztság gazdaságai elérték, sőt túlhaladták a háború előtti létszámot. A nemzeti vállalatok által a vármegye területén létesített hizlaló- és tenyészsertéstelepek nem utolsó sorban pedig az állami gazdaságoknál és termelőszövetkezeti csoportoknál létesített törzstenyészetek. A vármegye területén törzskönyvi ellenőrzés alatt áll: 9 áll[ami] gazdaságban és n[emzeti] [vállalatnál 843 darab 3 tszcs-nél 41 darab 1 földmíves-szövetkezetnél 30 darab 105 [fő] újgazdánál 124 darab 122 [fő] 25 kfatasztrális] h[old]on aluli régi gazdánál 130 darab 31 [fő] 25 kfatasztrális] h[old]on felüli régi gazdánál 74 darab összesen: 1244 darab A vármegye területén a Tenyészállat-forgalmi N[emzeti] V[állalatt]al karöltve a mező- gazdasági igazgatóság 120 db tenyészkant vásárolt. Lótenyésztés A háborút követő években a lólétszám igen gyors ütemben emelkedett. Természetesen a nagy igásállat hiány arra késztette a dolgozó parasztságot, hogy a lovak természetes szaporításával a lóállományt mielőbb emelje. Ennek hatásaként a lóállomány a múlt évben, de a folyó évben is erősen emelkedett, az elhasznált, rokkant lovakat az év folyamán már felváltották a fiatal csikók, aminek következtében a teljesítőképesség, illetve a lovak munkabírása lényegesen jobb lett. Az elmúlt években mutatkozó rendkívüli lókereslet az év folyamán már erősen enyhült, minek oka egyrészt az, hogy az újonnan földhözjuttatott dolgozó kis- és középparasztok felismerték a lótartás drága voltát, és fokozatosan áttértek a talaj gépi megmunkálására és az ökörtartásra. Általában a gépesítés folytonos, gyors ütemű növelésével arányban a lólétszám csökkenése várható, ami már az év folyamán az aránylag nyomott lóárakban kifejezésre is jutott. A magánmén rendszer megszüntetésével az állami fedeztetési állomás kibővítése és számszerű emelése vált szükségessé. A természetes fedeztetési állomások mellett Székesfehérváron, Cecén és Sárbogárdon mesterséges termékenyítő állomások működnek. A természetes fedeztetési állomáson 79 darab, a mesterséges állomásokon 9 darab mén fedezett. A fedeztetési idényben a befedeztetett kancák száma 5623 db, a nyilvántartott kancaállomány 62,8 [százalékja. Fenti létszámból 1174 darab mesterségesen lett termé236
