Csurgai Horváth József – Erdős Ferenc: „Jelszavakkal nem lehet országot építeni!” Fejér megye alispánjának és Székesfehérvár város polgármesterének éves jelentései 1945–1950 - Fejér megyei történeti évkönyv 30. (Székesfehérvár, 2012)
Fejér vármegye alispánjának jelentése az 1949. évről
Fejér megye alispánjának jelentése az 1949. évről Erdészet Fejér vármegye területén 59 526 k[atasztrális] h[old] erdőt tartunk nyilván. Ezzel szemben egészséges és arányos gazdasági megosztás szerint Fejér megyében cca. 100 000 k[atasztrális] hold erdőnek kellene lennie. A meglevő erdők a háborús évek alatt, majd az utánuk következett években sok károsítást szenvedtek. Ha ehhez figyelembe vesszük még, hogy a vármegye területén a volt gazdasági fásítások az erdőknél is nagyobb pusztításokon estek át, megértjük, hogy erdőterületeink növelése, gazdasági fásításaink helyreállítása és szaporítása a faanyag ellátás tekintetében is életkérdés. Ez az oka annak, hogy az áll[ami] erdőfelügyelőség, majd a mezőgazdasági igazgatóság karöltve a megyei földhivatallal, a mezőgazdasági művelésre nem alkalmas parlagterületeket erdősítés céljaira az államerdészet részére minél nagyobb mértékben igyekezett megszerezni. Ezen igyekezet eredményeként eddig főleg Tác, Sárkeresztúr, Pákozd, Sukoró, Pátka, Csákvár, Vértesboglár, Csór és Bakonykúti községek határában 2709 k[atasztrális] hold került a fent említett célra az államerdészet birtokába. Remélhető, hogy ez a terület a föld- rendezés befejezéséig még mintegy 1500 k[atasztrális] holddal növelhető lesz. Az eddig birtokba vett parlagterületekből az erdőtelepítés cca. 1000 k[atasztrális] holdon megtörtént, a többi részen folyamatban van, és az ötéves terv keretében befejezést is nyer. Csemetekert céljaira Pákozd és Aba község határában összesen 66 k[atasztrális] hold jutott az államerdészet birtokába. Ezeknek ilyen célú művelés alá vonása 1949 őszén vette kezdetét, s így ezek a vármegye területén jelentkező facsemete és suháng igényléseket a meglevő csemetekertekkel együtt rövid időn belül zavartalanul ki tudják elégíteni. Úgy az erdőkben, mint a gazdasági fásításokban tervezett fahasználatok hatósági engedélyezésének módját a Földmívelésügyi Minisztérium újból szabályozta, és ennek eredményeként az 1949—50. évi termelési idényre: a magánerdőkben a mezőgazdasági igazgatóság 100 esetben 110,9 k[atasztrális] holdon 513,9 m3 fatömeg kitermelésére; a gazdasági fásításokban pedig a mezőgazdasági igazgatóság 46 esetben 117 m3 fatömeg kitermelésére, a községi elöljáróságok pedig az eddig beérkezett jelentések szerint 37 esetben 26 m3 fatömeg kitermelésére adtak ki hatósági engedélyt. Rendkívüli fahasználatra engedély nem adatott ki. A jövő, 1950-51. évi termelési idényre, az eddigi rendelkezések szerint 1950. évi szeptember l-[jé]ig kell a kérelmeket a gazdasági fásítások esetén a községi elöljáróságokhoz, magánerdőbirtok esetén pedig a mezőgazdasági igazgatósághoz benyújtani. Az államerdészet tulajdonában levő erdőbirtokok üzemi kezelését, valamint az állami kezelés alatt álló erdők ügyeinek ellátását Fejér vármegye területén a Budapest Hegyvidéki Erdőgazdasági N[emzeti] V[állalat] alá tartozó pusztavámi, csákberényi, csákvári, lovasberényi, székesfehérvári erdőgondnokságok, a Budapest Síkvidéki Erdőgazdasági N[emzeti] V[állalat]hoz tartozó soponyai erdőgondnokság és részben [a] Pécsi Erdőgazdasági N[emzeti] V[állalat] kistápéi és kisszékelyi erdőgondnokságok teljesítik. A Földmívelésügyi Minisztérium vonatkozó rendelkezése értelmében 1949. évi október hó 12-től kezdve az állami kezelés alatt álló erdőkben a fahasználatokat is a területileg illetékes erdőgondnokságok jelölik ki és irányítják. 234
