Csurgai Horváth József – Erdős Ferenc: „Jelszavakkal nem lehet országot építeni!” Fejér megye alispánjának és Székesfehérvár város polgármesterének éves jelentései 1945–1950 - Fejér megyei történeti évkönyv 30. (Székesfehérvár, 2012)
Fejér vármegye alispánjának jelentése az 1949. évről
Fejér megye alispánjának jelentése az 1949. évről gárdi és a székesfehérvári állami adóhivatalok 1949. augusztus 15. napjával megszűntek, és helyettük Bicskén, Sárbogárdon és Székesfehérváron adófelügyelőségek lettek szervezve. A székesfehérvári adófelügyelőség illetékességi területe kiterjed az Adonyi és a Móri járás területére is. A pénzügyigazgatóság kebelében költségvetési előadói állás szerveztetett, aki a községi gazdálkodást, költségvetést ellenőrzi. 1949. május 1. óta a köztartozások behajtását kizárólag az állami adóhivatalok végzik. A szeptember hónapban az összes igénybe vehető pénzügyi tisztviselők bevonásával megindított fokozottabb behajtás, a vármegyét ért aszálykár ellenére kielégítőnek mondható eredményt ért el. A behajtási eredmény az év végéig: a) az együttesen kezelt közadókban - a juttatott ingatlanok után kivetett vételárelőleg figyelmen kívül hagyása mellett - a folyó előírás 85 [százalékát, b) búzaföldadóban a folyó előírás 85 [százalékját, c) illetményadóban a folyó előírás 98 [százalékját érte el. A köztartozások behajtása a népi szervek állandó és szoros együttműködése mellett, a szociális szempontok figyelembe vétele mellett, zavaró körülmények nélkül történt. III. Mezőgazdaság Mezőgazdasági igazgatás Földmívelésügyi kormányzatunk ez évben a mezőgazdasági igazgatást új alapokra fektette. Az eddig külön, sokszor soviniszta módon működő és a Földmívelésügyi Minisztériumhoz tartozó szakhivatalokat, a vármegyei gazdasági felügyelőséget, a kertészeti, erdő, vadászati felügyelőségeket, a selyemtenyésztési, méhészeti, lótenyésztési, vármegyei törvényhatósági állatorvosi hivatalokat, a vármegyei állattenyésztő egyesületet megszüntette, és demokratikus átszervezés után ezen hivatalok munkakörét a nyomába alakított vármegyei mezőgazdasági igazgatóság hatáskörébe utalta. Átvette a mezőgazdasági igazgatóság az ugyancsak megszüntetett szövetkezeti felügyelőség, hegyközségi tanácsi és kerületi földmívelésügyi tanácsok vármegye részére eső munkakörét.7 A megszervezett mezőgazdasági igazgatóság hét osztályban végzi munkáját, terv- és üzemgazdasági, igazgatási, termelőszövetkezeti, növénytermelési, állattenyésztési, számvevőségi és segédhivatali osztályokban. Az igazgatóság külső szervezete is kibővült. A járási gazdasági felügyelők és gazdajegyzőkön kívül az igazgatóság létszámába sorolták az államosított helyi hatósági állatorvosokat. A mezőgazdasági igazgatóság szaktisztviselői karát munkás és paraszt [származású] előadókkal egészítették ki. Mezőgazdaság A vármegye mezőgazdasága a felszabadulás utáni esztendők nehézségeit fokozatosan legyőzve eljutott arra a fejlődési magaslatra, amelyet a háborúban elpusztított, terményét és állatállományát elveszített vármegye alig remélt. A kormány hathatós támogatásával, dolgozó parasztságunk szívós, szorgalmas munkájával mezőgazdasági termelésünk megerősödött. Felsorakozott a vármegye az ország első megyéinek sorába, és mennyiségi, valamint minőségi vonalon a mezőgazdaság minden ágazatában kimagasló eredményeket ért el. A gép- és fogathiány a vármegyében az előző 229
