Csurgai Horváth József – Erdős Ferenc: „Jelszavakkal nem lehet országot építeni!” Fejér megye alispánjának és Székesfehérvár város polgármesterének éves jelentései 1945–1950 - Fejér megyei történeti évkönyv 30. (Székesfehérvár, 2012)
Székesfehérvár polgármesterének 1948. évi jelentése
Székesfehérvár polgármesterének 1948. évi jelentése tünk. A kizárólagos csekkforgalom bevezetése zavart kezdetben sem okozott, és az újítás, hogy a Pénzügyminisztérium engedélyével az eddigi egy adónapló helyett minden kerület14 külön naplót vezetett, a hivatali ügymenet előnyére szolgált. Január hónapban az adókivetési munkák megindultak. Az adóhivatalok kialakult ügyrendje következtében a gazdasági élettel összefüggően az év első felében a kivetési, a második felében pedig a behajtási eljárásnak van fontosabb szerepe. Az adóalanyok és adótárgyak összeírása január-február hónapban megtörtént. Az összeírás ideje rendes körülmények között november hónapban van, azonban a hivatalos állami nyomtatvány ebben az időpontban még nem állt rendelkezésünkre. Megkezdődött a házadó és a búzaföldadó kivetése, ez a munkálat március hónapban nyert befejezést. A házadó kivetés összege 2 450 814 Ft, [ajmely összeg 11 [százalékkal több a múlt évinél. Az emelkedés oka az üzletbérek részbeni emelése, továbbá lakáshelyreállítások következtében új adótárgyak keletkezése. A földadó kivetés összege 1 227 990,16 kg búza, lényegtelen eltéréssel ugyanaz, mint az előző évben. Január hónapban záratott le az 1947. évi főkönyv előírási része, ez a munkálat rendes körülmények között már a tárgyév június havában meg szokott történni, a fél éves késedelemnek oka az volt, hogy a kereseti és társulati adókivetési munkálatok csak 1947. december havában fejeződtek be, s az adókivetési lajstromok egy része az állami adóhivataltól csak december hónapban érkezett meg. A számfejtési osztály a kivetési rész lezárása után hozzáfoghatott a hátralékok kimutatásához. Az együttes kereseti és jövedelemadó, társulati adó, vagyon- és jövedelem többletadó kivetési munkálatait a minisztérium február havában felfüggesztette, és a később, június hónapban kiadott 195 000/1948. VII. sz[ámú] PM rendelettel15 a kivetés szabályait az eddigitől eltérően lényegesen módosította. Az év első hét hónapjának befizetési eredményét összehasonlítva az előző év hasonló időszakával, azt találjuk, hogy az együttesen kezelt közadó 872 211 Ft-tal, azaz 40 [százalékkal, az illetményadó 694 755 Ft-tal, azaz 125 [százalékjkal több az előző évinél. A több bevétel oka az adózók kereseti viszonyainak javulásában és az adók alaposabb kimunkálásában keresendő. Az illetményadó kulcsa folyó évi május l-[jé]től 10 [százalékból 12 [százalékjra emelkedett. Ez a 2 [százalékjos emelkedés az illetményadó június havi le- rovási eredményénél jelentkezik. Az illetményadó kivetési kulcsának emelése a város számára több bevételt nem jelentett, mert az eddig 20 [százalékjos részesedést 16 [százalékjra csökkentette a kormány. Az új rendelet indokolásában olvasható, hogy az adózási rendszer, bár a gazdasági élet a stabilizáció óta nagy mértékben fejlődött, mégsem térhet vissza az eredeti nyugalmi állapotába, azaz a tiszta kereseti adóalapra, a nyereség alapján történő adóztatásra. Az új rendelet elhagyta az adózók osztályba sorolását, mert mint az indokolásból olvasható, célszerűtlennek, sőt igazságtalannak mutatkozott. Az adóalap megállapítása szerint változnak, legnagyobb részt 4 [százalékjos kulcs alá esnek. A vonatkozó adóbevallások beadásának ideje június és július hónapokra esett, a városi adóhivatal feldolgozta, és a kivetés foganatosítása végett az állami adóhivatalnak megküldte azokat. Vagyonadó tekintetében az előző évtől lényeges eltérés a földingatlan értékelésében van, amennyiben a kataszteri] tiszta jövedelem eddigi 80-szoros szorzata helyett 150-sze217
