Csurgai Horváth József – Erdős Ferenc: „Jelszavakkal nem lehet országot építeni!” Fejér megye alispánjának és Székesfehérvár város polgármesterének éves jelentései 1945–1950 - Fejér megyei történeti évkönyv 30. (Székesfehérvár, 2012)
Székesfehérvár polgármesterének 1948. évi jelentése
Székesfehérvár polgármesterének 1948. évi jelentése székesegyház toronyjavítása 70 000 Ft, vágóhíd padozat helyreállítása 26 000 Ft, sertésszállás készítése 47 000 Ft, úthálózat karbantartása 215 000 Ft, t[örvény]h[atósági] útalap költségvetésének végrehajtása 90 000 Ft. Összesen: 1 178 295 Ft. A városépítkezésre a levéltárban 1848-ra vonatkozóan kevés anyagot találunk. Elfekszik az iratok között a városi mérnöknek előterjesztése a tanácshoz címezve, amelyben a Hosszú temetőnél levő kukoricaföldeknek házhelyként való kiosztására tesz előterjesztést. Egy másik 1848-as tanácshatározat megállapítja, hogy a Sörházmalom feletti (nem régiben még krajcáros fürdőnek nevezett) területet a tanács uszodává építeni nem tudja, mert ahhoz szükséges pénzügyi fedezet rendelkezésre nem állott. Mindenekelőtt rá kell mutatnom arra, hogy a város pénzügyeinek vitelénél ez idáig állandóan és igen gyakran nehézséget okozó kettősség mutatkozott. Ennek oka annak tudható be, hogy a költségvetési év a forint bevezetésével, augusztus hó l-gyel kezdődött és július hó 3l-gyel végződött, tehát két csonka naptári évet tartalmazott. Ugyanakkor az adók és általában a fedezeti oldalon szereplő bevételek, de számos kiadás is a naptári évvel voltak azonosak. A kormányzat látva ennek hátrányát, intézkedett, hogy a költségvetési év a naptári évvel legyen azonos. E célból azonban augusztus l-[jé]től f[olyó] év december hó 31-ig kiegészítő költségvetést kellett elkészíteni. A kiegészítő költségvetés tehát már 1949. évben azonos lesz a naptári évvel. Figyelemmel arra, hogy január hó l-[jé]től július hó 31-ig csak 7/12-ed részes költségvetési eredmény alapján lehet beszámolót adni, ezért a város pénzügyi helyzetét pontokba foglalva az alábbiak szerint ismertetem. A belügyminiszter úr a város 116-13 811/1947. számú közgyűlési véghatározattal elfogadott költségvetését 184 480/1947. III. 3. számú leiratával „Rendes kezelésben” „Rendkívüli kezelésben” Összesen tehát: és „Rendes kezelésben” A mutatkozó hiány tehát: sítása az év folyamán részletekben a város 7 149 954 Ft 885 851 Ft 8 035 805 Ft szükséglettel 6 039 685 Ft fedezettel hagyta jóvá. 1 996 120 Ft összeg volt, amelynek folyó- a Belügyminisztérium által megtörtént. A költségvetés végrehajtásával kapcsolatban jelentenem kell, hogy zavartalan lebonyolítása során pénzügyi szempontból nehézség nem merült fel. A kiadások és bevételek a város gondos és előrelátó gazdálkodása folytán állandó egyensúlyban voltak, és a város pénztárának fizetőképességét állandóan biztosította. A kormányhatósági intézkedések révén az év folyamán a város áttért a postatakarékpénztári csekk-kezelésre. A csekk-kezelésre való áttérés zavart, zökkenőt nem idézett elő, a pénzek folyósítása, illetve bevétele kellő időben és pontosan történik. Természetesen a város pénztárának eddigi fontossága, illetve jelentősége lényegében megszűnt. A város pénztára csupán csak a postatakarék által kiutalt ellátmánnyal rendelkezik, amelyből a 215
