Csurgai Horváth József – Erdős Ferenc: „Jelszavakkal nem lehet országot építeni!” Fejér megye alispánjának és Székesfehérvár város polgármesterének éves jelentései 1945–1950 - Fejér megyei történeti évkönyv 30. (Székesfehérvár, 2012)
Székesfehérvár polgármesterének 1948. évi jelentése
Székesfehérvár polgármesterének 1948. évi jelentése intézmények egy része bevételi forrását is képezte a városnak. Erre mutat az a körülmény is, hogy [az] egyik 1848-as tanácsi végzés szerint ingatlan adásvétel alkalmával a vevőnek a megvett ingatlan után a vételi összeg Vi százalékát kellett az öregek és betegek intézete javára befizetni. A kolduskérdést ez ideig rendszeresen megoldani és a város képéből a régi rezsimre emlékeztető koldusképet kitörölni még nem sikerült. A sikertelenségnek egyik oka, hogy ezt a kérdést lokálisan megoldani nem lehet, hanem országos rendezésre szorul, ami a közeljövőben meg fog történni. Ezt a kérdést úgynevezett koldusteleppel több-kevesebb eredménnyel sikerült rendezni. A gyám[ügy]i nyilvántartás szerint az 1947. évben 415, az 1948. év első felében pedig 169 kiskorú gyermeket vezetett be a közgyám. Az 1947. év végén 3344 kiskorú gyermek és 875 gondnokolt, míg 1948. július végén már csak 1976 kiskorú gyermek és 517 gondnokolt szerepelt a nyilvántartásban. 1947. év folyamán 132 gondnokoltat, az 1948. év első felében pedig már csak 43-at vezetett be a közgyám a gondnokoltak nyilvántartásába. Ezekből az adatokból a következők állapíthatók meg: a. ) Az elmúlt évben azért magasabbak az adatok, mert az elmúlt évben terjesztették be a közjegyzők az összes előző évi hagyatéki iratokat, úgyhogy a nyilvántartásba kerülő gyermekek és gondnokoltak száma lényegesen növekedett. b. ) A csökkenésnek pedig az az oka, hogy az árvaszék felülvizsgálta a gyámgondnoki nyilvántartásokat, és az időközben nagykorúvá válókat törölte, illetve a megszüntethető gondnokságokat megszüntette. c. ) Az adatok csökkenése nem jelenti azt, hogy az árvaszék munkája csökkenne, sőt inkább növekedik, mert a megmaradó kiskorúak és gondnokoltak ügyeiben most már a rendelkezésre álló létszámmal megközelíthetően jól és pontosan lehet és kell az ügyeiket elintézni. A gyámi nyilvántartásból 385 házasságon kívüli kiskorú gyermeket írattam ki, akiknek családjogi helyzetét rendezni kell. Tervbe van véve, hogy a városi közgyám a város területén tartózkodó árva és elhagyott gyermekeket bizonyos időközökben a helyszínen is ellenőrizze a tekintetben, hogy az elhelyezésük és tartásuk, valamint a gondozásuk megfelelő-e. Az Olaj utcai koldustelepen 10-12 elhagyott öreg van elhelyezve, akiket az épület tulajdonosa özv. Szabó Ferencné gondoz. Az öregek gondozása egyáltalán nem ideális, és csak szükségmegoldásnak tekintendő. A gondozottak reggelire levest, népkonyhái ebédet és fejenként havi 25 Ft közsegélyt kapnak. A súlyos betegek napi Vi liter tejjuttatásban részesülnek. Özv. Szabó Ferencné a gondozottak után folyó évi márciustól személyenként havi 10 Ft lakbérsegélyt kap. Népkonyha és gyermekkonyha: népkonyhái ebédjuttatásban [a] gyermekeken kívül [a] teljesen munkaképtelen és csökkent munkaképességű személyek részesültek. Az időszakos felülvizsgálások alkalmával a munkaképesektől a népkonyhái ebédet megvontam. Népkonyhái ellátásban részesült személyek száma a folyó évben 200-330 személy között váltakozott. A kiosztott adagok száma 47 090, élelmezésre felhasznált összeg 53 163 Ft. A napi adag értéke 1 személy részére 0,87-1,16 Ft. Gyermekkonyhai létszám 120-1000 fő között váltakozott. A kiosztott adagok száma 127 230, felhasznált összeg 70 402 Ft. A napi adag értéke 1 személy részére 0,32-0,69 Ft.
