Csurgai Horváth József – Erdős Ferenc: „Jelszavakkal nem lehet országot építeni!” Fejér megye alispánjának és Székesfehérvár város polgármesterének éves jelentései 1945–1950 - Fejér megyei történeti évkönyv 30. (Székesfehérvár, 2012)
„Jelszavakkal nem lehet országot építeni!”
„Jelszavakkal nem lehet országot építeni!” zen értékelhető, a rétegpárt funkcióinak is alig tudtak megfelelni. így a kisgazdapárt 11, a szociáldemokrata párt négy, a kommunista párt három, a parasztpárt egy mandátumhoz jutott Fejér megyében.23 A választások eredménye, illetve a kisgazdapárt sikere a polgári életforma és a pluralista demokrácia igényét bizonyította, amelyben a párt elképzelései szerint polgári és paraszti elemek ötvöződtek. Programjuk biztosította azt a kohéziós erőt, ameíy a választók többségének megfelelt, sikerükben jelentős részt vállalt a katolikus egyház is. A politikailag el nem kötelezett választók szavazata is a kisgazdákat erősítette. Mindezek ellenére az FKGP politikai törekvéseit nem tudta érvényesíteni. A törvényhozói hatalomban elért abszolút többsége ellenére, a végrehajtói hatalomban, a megyei, községi önkormányzati szervekben kisebbségi szerepre szorult. A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front pártjai a koalíciós kormányzás fenntartása mellett döntöttek, ez nyilvánult meg a Tildy-kormány megalakulásakor, november 15-én. Kulcsfontosságú pozíciók (pl. a Belügyminisztérium) jutottak a kisgazdapárttól balra lévő pártok politikusainak is. Fejér megyében is átrendeződtek a választások után a pártok kapcsolatai. A „mindenki mindenki ellen” állapotot felváltotta a kommunisták, szociáldemokraták és a parasztpárt szövetsége, s a tevékenységük főleg a kisgazdák ún. jobboldalának támadásában fejeződött ki. A politikai konfliktusok azonban nem gátolták a pártépítési tevékenységét. A kisgazdák 95, a kommunisták 94, a szociáldemokraták 77, a parasztpárt 69, a polgári demokraták 14 községi pártszervezettel rendelkeztek. A pártok taglétszáma a választások előtti állapothoz képest lényeges változást nem tükröz. A párttagok létszáma: Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt 44 194 Magyar Kommunista Párt 12 166 Szociáldemokrata Párt 10 818 Nemzeti Parasztpárt 7 009 Polgári Demokrata Párt 1 225 A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front pártjaiba tömörült a megye felnőtt korú lakosságának közel fele, mintegy 76 ezer fő. Ez a felnőtt népesség rendkívül magas politikai érdeklődését mutatja. A kisgazdapárt valamelyest tovább erősödött, hiszen a párt taglétszáma jelentősen meghaladta a többi párt taglétszámának együttes összegét. így változatlanul a legerősebb tömegpárt maradt, s ennek okait részint a megye sajátos adottságaiban kell keresnünk.24 Az 1945. november 4-én megtartott nemzetgyűlési választások a kisgazdapárt győzelmével zárultak. Ezt követően a diktatúra és a demokrácia kérdései hatották át a közéletet. Vócsa Ferenc kisgazdapárti nemzetgyűlési képviselő, a megyei törvényhatósági bizottság tagja nem egy ízben fogalmazta meg hitvallását a többpártrendszeren alapuló demokratikus társadalmi berendezés mellett. A kommunista párt szemébe is vágta: „Vidéken a magyar falvakban kell leraknunk a jó közélet alapjait...Jelszavakkal nem lehet országot építeni, ígéretekből nem lesz demokrácia!”24 A törvényhatósági bizottságban helyet foglaló 18
