Csurgai Horváth József – Erdős Ferenc: „Jelszavakkal nem lehet országot építeni!” Fejér megye alispánjának és Székesfehérvár város polgármesterének éves jelentései 1945–1950 - Fejér megyei történeti évkönyv 30. (Székesfehérvár, 2012)
Fejér vármegye alispánjának jelentése az 1948. évről
Fejér vármegye alispánjának jelentése az 1948. évről meg, hogy mely növényből ki, mekkora területet fog elvetni. A vetőmagellátást - a gazdák kezén levő készletek figyelembevételével - úgy szervezte meg a kormányzat, hogy a szükséglet részint a termeltető vállalatok, részint állami akciók, részint szabad vásárlás útján volt kielégíthető. Ezek az intézkedések együttesen biztosítják az ország ellátása mellett a gazdák számára termelvényeiknek kellő időben és áron való értékesítését. A megye területén az év folyamán 9 gépállomás létesült. Székesfehérvár városban, Etyek, Martonvásár, Pusztaszabolcs, Mór, Aba, Alap, Hercegfalva és Csákvár községekben felállított gépállomásokon levő 114 traktoron kívül 115 tr[aktor]eke, 51 tárcsás borona, 270 lókapa, 18 szelektor, 2 gépi nagymorzsoló, 9 kalapácsos daráló, 23 cséplőgép, 9 herefejtő gép, 2 silózó gép, 180 vetőgép áll a gazdaközönség rendelkezésére. Az állatállomány mennyiségi és minőségi tekintetben az elmúlt évben tovább fejlődött. Az akció keretében [az] új földhözjuttatottak számára vásárolt 195 szarvasmarhán és 197 juhon felül, szabadforgalomban történt vásárlás útján mintegy 600 darab lóval, 2000 darab szarvasmarhával, 2500 darab sertéssel és 600 darab juhhal szaporodott a vármegye állatállománya. A minőségbeli javításnak leghathatósabb eszköze a gondosan kiválasztott apaállatok beszerzése. E téren a vármegyei állattenyésztési alap ténykedése volt a legjelentősebb szerv azzal, hogy 107 darab bikát és 109 darab tenyészkant vásárolt és helyezett ki a községekbe. A tenyészállatdíjak vontatottan való befizetése miatt az apaállathiány teljes mértékben nem volt kiküszöbölhető. A kormányzat az apaállat-ellátás egységesítése érdekében a törvényhatósági és községi apaállatok állami kezelésbe való vételét rendelte el, [a]melynek során január hóban megyénkben 255 bika, 192 kan és 2 kecskebak került állami tulajdonba, összesen 1 132 335 forint értékben. Ezenkívül államosítva lett az állat- tenyésztési egyesület vagyona 77 944 forint és a lótenyésztési szakosztály vagyona 8502 forint értékben. Az államosítás kedvező hatása elsősorban valószínűleg az apaállat-ellátás meggyorsításában érezhető. Erdészet A vármegyében levő erdők területe az elmúlt év folyamán 647 kat[asztrális] holddal gyarapodott. Ezzel együtt Fejér vármegyében ez idő szerint 60 173 k[atasztrális] h[old] nyilvántartott erdőterület van. Az erdősítéseknél főleg a tölgy, cser, akác és nyár fafajokat alkalmazták. 1948-1949. évi termelési idényre 643 fahasználati engedély adatott ki 11 kisebb erdőbirtokra, 632 pedig gazdasági fásításokra vonatkozott. A vármegye erdőállományában 7 helyen történt rovarkár, amik 353 k[atasztrális] h[old] faállományát érintették. A károkozók főleg az apácalepke5 és az amerikai szövőlepke6 hernyói voltak. Előfordult 7 tűzeset, amely becslés szerint 39 705 forint kárt okozott. Erdőrendészeti áthágások száma 40 volt. Ezeket csaknem minden esetben gazdasági fásításokban követték el a tulajdonosok, hatósági engedély nélkül eszközölt fa[ki]termeléssel. Az állami erdőkben 132 esetben történt erdei kihágás, 22 843 forint okozott kárértékkel. Az állami kezelésben levő erdőkben 43 eset 8343 forint kárértékkel. Fejér vármegye területén az államerdészet 33 csemetekertet tart üzemben, összesen 45,5 k[atasztrális] h[old] területtel. Ezekből az 1948. év őszén egyeseknek kiadott 22 180 darab csemetét. A jelenlegi készlet: 8000 darab fenyőcsemete és 2 156 000 darab lombfacsemete. Ezekből magánosoknak az 1949. évben kiadható 740 000 darab akáccsemete, amit nagyobb részben az érdekeltek már le is jegyeztek. A többi csemetét a MALLERE) 188
