Csurgai Horváth József – Erdős Ferenc: „Jelszavakkal nem lehet országot építeni!” Fejér megye alispánjának és Székesfehérvár város polgármesterének éves jelentései 1945–1950 - Fejér megyei történeti évkönyv 30. (Székesfehérvár, 2012)
Székesfehérvár polgármesterének 1947. évi jelentése
Székesfehérvár polgármesterének 1947. évi jelentése közmunkaakciót kezdeményezzünk. A magánépítkezések terén ugyan örvendetes javulás mutatkozott, mégis a közületnek kifejezetten a munkanélküliség elhárítása érdekében kifejtendő tevékenységének elmaradását ez a javulás nem ellensúlyozta. Ipartelepeink és üzemeink felfejlődése sem volt olyan mérvű, hogy a munkanélküliség terén éreztethette volna jótékony hatását. Hosszú időn át alapos reményünk volt arra, hogy az állami fonógyárnak Székesfehérváron leendő letelepülése ezt a kérdést gyökeresen megoldja, vagy enyhíti, de sajnos ebben a reménységünkben is csalódnunk kellett. Bár az illetékes hatóságok és a munkáspártok ismételten komoly értekezleteken kísérelték meg e kérdés megoldását, anyagi előfeltételek hiányában ez mégis megoldatlan maradt. Ennek következménye, hogy a munkanélküliek száma november hó végén a Szabad Szakszervezetek kimutatása szerint már eléri az 5239 főt. Borzasztó nagy szám ez, ha a lakosság létszámához viszonyítjuk, és még döbbenetesebb, ha a kereső lakosság számát vesszük figyelembe. Előbbi arány szerint is a lakosság 10 [százalékja, utóbbi arány szerint pedig a munkájukból élő dolgozóknak mintegy 25 [százalékaja munka és kereset nélkül áll. Nem szűntünk meg erre a kormányzat figyelmét ismételten felhívni, s a kormányzat a lehetőség határain belül igyekezett is módot keresni a megoldásra, de sajnos, ezen az országszerte általános tüneten gyökeresen segíteni ez idő szerint nem tud. A város részére a munkanélküliség elhárítása érdekében havonként juttatott segély összege oly csekély, hogy ebből mindössze mintegy 200-250 munkanélküli foglalkoztatása válik lehetővé. Közvetlenül ezzel áll okozati összefüggésben szociális intézményeink igénybevételének nagy száma. így a népkonyha átlagosan havonta több mint 8000, a napközi otthonokban pedig mintegy 3000 ebédet szolgáltatnak ki. E téren az elmúlt évben igyekeztünk az ügykezelésbe hasznosságot és gyakorlatiasságot bevinni azáltal, hogy valamennyi szociális intézmény részére egyetlen helyen készíttetjük el az ételt, és azt hőálló edényekben gépkocsival szállítjuk a kiosztás helyére. Ezzel elértük azt, hogy az adott ételek táplálóbbak, ízletesebbek és az árak emelkedése ellenére is olcsóbbak lettek. A megtakarítás különösen [a] tüzelőanyag és [a] személyzet létszámánál, valamint a központi beszerzés előnyei folytán jelentkezik. Mint a múlt esztendőben, ez évben is igen nagy segítségünkre voltak szociális problémáink megoldásában a külföldi segélyszervezetek. A Don Suisse14 adományainak szétosztása ez év tavaszába mélyen benyúlt. Ezután a dán étkeztetési akció segítette át különösen iskolás gyermekeinket a nélkülözés nehéz napjain. Az ír nép nagylelkű ruhaadománya igen sok dolgozót mentett meg a ruházkodás legsúlyosabb gondjaitól. Jelen pillanatban pedig még folyik a nemzetközi vöröskereszt útján az amerikai vöröskereszt segélyakció ruha- és cipőadományainak szétosztása, ami után az UNRRA15 ruhaadományát fogjuk az arra rászorulók között szétosztani. A város vezetőségének szándékában áll az elkövetkezendő karácsonyi ünnepek előtt tőle telhető hasznos adományokkal az arra rászoruló legszegényebbeket megörvendeztetni. Nem mulaszthatom el, hogy azoknak a külföldi segélyszervezeteknek, amelyek nehéz helyzetünkben felénk hathatósan nyújtottak segítő kezet, erről a helyről is őszinte és hálás köszönetemet fejezzem ki törvényhatóságunk közönsége nevében. Szociális helyzetünkről szóló rövid beszámolómat még a városi árvaház megemlítésével kell teljessé tennem, ahol ez idő szerint 65 anyátlan-apátlan árva gyermek talál otthont, sajnos egyelőre még mindig csak ideiglenesen, mert anyagi erőnk az elpusztult árvaház helyreállítására még mindig nem elégséges.
