Csurgai Horváth József – Erdős Ferenc: „Jelszavakkal nem lehet országot építeni!” Fejér megye alispánjának és Székesfehérvár város polgármesterének éves jelentései 1945–1950 - Fejér megyei történeti évkönyv 30. (Székesfehérvár, 2012)
Székesfehérvár polgármesterének 1947. évi jelentése
Székesfehérvár polgármesterének 1947. évi jelentése zeti képessége növekedett, költségvetési helyzete javult, és költségvetési előirányzatunk a fennálló gazdasági helyzet szorgos mérlegelése alapján készült. Meg kell azonban itt emlékeznünk háztartásunknak rendkívüli előirányzatáról, [ajmelyeknek együttes összege szükségleti és fedezeti oldalon egyaránt 1 908 351 forint, [ajmely összeg teljes egészében fedezeti hiányként jelentkezik. Bár ez abszolút számokban kifejezve költségvetésünk fedezeti hiányát növeli, az egész költségvetési előirányzathoz viszonyítva százalékokban kifejezve költségvetési előirányzatunkat az elmúlt költség- vetési évre készült előirányzattal szemben rosszabbá nem teszi. Egyrészt ezért, másrészt mert intézményeink háborús leromboltsága a beruházások terén tőlünk szükségképpen többet követel, mint azokban a városokban, amelyek elkerülték a háború szörnyű csapásait. Reméljük, hogy költségvetésünk miniszterközi tárgyalását a kormánytényezők és a tervhivatal megértéssel kezelik rendkívüli előirányzatainkat, és annak fedezetéhez az állam a hozzájárulást vállalni fogja. A folyó költségvetési évben [az] elmúlt négy hónap tanu[l]ságai egyébként arra mutatnak, hogy a szükségleti oldalon előirányzott összegek a város közigazgatásának zavartalan vitelét, az elkerülhetetlen kisebb zökkenőktől eltekintve, biztosítani fogják. Fedezeti oldalon pedig a tényleges bevételeink több helyen az előirányzatnál kedvezőbben alakulnak. Különösen ki kell emelnem itt az V. csoport8 bevételi előirányzatát, ahol is a piaci helypénzszedés terén az ősz folyamán végrehajtott kezelési módosítás és a javadalmi hivatal átszervezése igen komoly bevételi többlet forrásává vált. A teljes adatok ismerete nélkül legyen szabad csupán a novemberi előirányzattal szembeállítani a tényleges helyzetet, [a]mely hónapban a tényleges bevétel az előirányzatot csaknem pontosan kétszeresen múlta felül, egy hónapban 28 000 forint többletbevételt eredményezett. Igaz, hogy a november hónap az év jobb hónapjai közé tartozik, de így átlagosan ezen a költségvetési csoporton havonként mintegy 15 000, a költségvetési év folyamán pedig mintegy 150- 200 000 többletbevétellel most már joggal lehet számolnunk. Ez a tapasztalat győzött meg bennünket arról, hogy helyesen járunk el, ha a város belépő útszakaszain a használaton kívül állott és megrongált javadalmi őrházakat sürgősen helyreállítjuk, ahol pedig ilyen nincs, azoknak építéséről gondoskodunk. Az ilyen módon eszközölt bemházás és ezeknek a javadalmi őrházaknak használatbavétele következtében szükségessé vált több kisegítő helypénzszedő illetménye az első év többletbevételeiből bőséges fedezetet talál, s amellett a város tényleges bevételeit is növelni fogja. Örömmel jelenthetem, ha nem is olyan mértékben, a költségvetés I. csoportjának,9 általános igazgatás fedezeti részének kedvező alakulását is. Együttesen kezelt állami adókból, valamint az alkalmazottak kereseti adójából előirányzott részesedés összegét a tényleges bevételek itt is meghaladják. Ezek a bevételi többletek tették lehetővé azt, hogy noha gazdálkodásunk új költségvetésünk jóváhagyása előtt az elmúlt évi költségvetési előirányzat alapján folyik, és az elmúlt év költségvetési előirányzatának a folyósított államsegély jelentős részét tette ki, ebben a költségvetési évben pedig mindössze csak augusztus és szeptember hóra kaptuk meg az államsegélynek ezekre a hónapokra eső hányadát, mégis fizetési mérlegeinket mind ez ideig egyensúlyban tudjuk tartani. Tisztelettel jelentenem kell azonban, hogy az immár 330 000 forintra rúgó államsegélynek a kiesése egyre súlyosabb nehézségeket okoz, ezért ismételten azzal a kérelemmel fordulok a belügyminiszter úrhoz, hogy a költségvetésünk jóváhagyásáig az elmúlt évi előirányzatnak megfelelően 176
