Csurgai Horváth József – Erdős Ferenc: „Jelszavakkal nem lehet országot építeni!” Fejér megye alispánjának és Székesfehérvár város polgármesterének éves jelentései 1945–1950 - Fejér megyei történeti évkönyv 30. (Székesfehérvár, 2012)
Fejér vármegye alispánjának jelentése az 1947. évről
Fejér vármegye alispánjának jelentése az 1947. évről Kulturális ügyek Általános oktatás A vármegye iskolái épületállag, berendezés és felszerelés tekintetében az elmúlt tíz hónap alatt lassú ütemben ugyan, de örvendetesen javultak. A helyreállítás munkáját nemcsak a kultuszkormányzat által e címen kiutalt közel egymillió forint segélyből, hanem az iskolafenntartó politikai és egyházközségek anyagi támogatásából végezték el az iskolák helyi hatóságai. A helyi hozzájámlások előteremtésénél maguk a nevelők is tevékenyen működtek közre. Színdarabok, műsoros estek, előadások rendezéséből befolyt összegeket a legtöbb esetben az iskolák újjáépítésére fordították. Külön ki kell emelnünk a Földmíve- lésügyi Minisztérium által Baracs-Szécshenyitelepen létesített 4 tantermes és 3 tanítói lakással ellátott teljesen új állami iskolát, valamint a kommunista párt falujárói által több helyen végzett tatarozási és berendezési munkát. Berendezés és felszerelés tekintetében azonban még igen sok iskolánál komoly hiány mutatkozik. Számos olyan iskola van a vármegyében, ahol a gyermekek saját maguk által hozott lócákon, fejőszékeken, téglákra rakott deszkalapokon ülnek. Az iskola- fenntartók a háború okozta anyagi leromlottságukra hivatkozva képtelenek a rendkívüli helyzeten változtatni. Felszerelés tekintetében különösen a tankönyvhiány okoz komoly gondot. Az egységes állami tankönyvek csak részben jelentek meg, s főleg az I. osztály olvasás tanításánál okoz nagy nehézséget a tankönyvhiány. A beiskolázás terén erős visszaesés tapasztalható a háború előtti állapothoz viszonyítva. Igen sok helyen a szülők a demokratikus állam törvényeit és rendeletéit helytelen értelmezéssel ferdén magyarázták, illetve figyelmen kívül hagyták, és a tanköteles gyermekeket felelőtlenül visszatartották az iskolától. A velük szemben alkalmazott megtorlás, ami rendszerint csak késve követte az iskolamulasztást, a legtöbb esetben eredménytelen maradt. Külön meg kell emlékezni a tanyai és külterületi oktatásról. A nagybirtokrendszer megszűnésével a tanyai lakosság tanköteles gyermekeinek a legközelebbi iskolába való beküldése nem volt biztosítható fogat- és járműhiány következtében. így a település részére iskolát kellett szervezni. A tárgyi szükségletek - tanterem és tanítói lakás - biztosítása, valamint az iskola dologi szükségletének vállalása ugyan sok helyen nehézségbe ütközött. Nagyobb nehézséget okozott azonban a megszervezett vándor, vagy tanyai iskolákhoz nevelő kiküldése. Pénzügyi nehézségek akadályozzák meg azt, hogy a megye több tanyai iskolájához tanító kerüljön. Remény van azonban arra, hogy amint megfelelő anyagi fedezet rendelkezésre áll, a szükséges tanyai tanítók kinevezése nem marad el, mert több ezer állástalan okleveles tanítót tart nyilván a szakszervezet. Az általános iskola továbbfejlesztése és kiépítése folyamatosan halad. Sajnálattal kell megállapítani, hogy az elmúlt tanévben együttműködő felekezeti iskolák egyházi szempontokra hivatkozva igen sok helyen megszüntették az együttműködést. A különvált iskolák felső tagozatában a szakosítást csak új tanerők beállításával lehetne biztosítani. Erre újabb állásszervezés és álláshitel kellene. Az ország jelenlegi pénzügyi helyzete azonban nem bírja el, hogy a szétválás folytán kis létszámúvá (15-20 gyermek) zsugorodott felső osztályok felekezetenként külön-külön kapjanak szakosítottan nevelőket. Fia pedig az így különvált iskolák felső tagozatában osztálytanítás, vagy tanfolyamszerűén összevont osztálymunka folyik, ez a legjobb esetben is csak fiók általános iskolának minősíthető.
