Csurgai Horváth József – Erdős Ferenc: „Jelszavakkal nem lehet országot építeni!” Fejér megye alispánjának és Székesfehérvár város polgármesterének éves jelentései 1945–1950 - Fejér megyei történeti évkönyv 30. (Székesfehérvár, 2012)
Fejér vármegye alispánjának jelentése az 1947. évről
Fejér vármegye alispánjának jelentése az 1947. évről megszűnjön. Eljárt az ár- és anyaghivatalban, ahol sikerült az összegyűjtött melegágyi ablakigénylések alapján másfél vagon melegágyüveget a hivatásos kertészek és kertészkedő gazdák számára biztosítani. Az akció kereskedelmi részét négy fehérvári üvegkereskedő bonyolította le. A Földmívelésügyi Minisztérium az ország export-gyümölcstermelő vidékeire elrendelte a kaliforniai pajzstetü elleni kötelező védekezést. Bár a rendelet hatálya Fejér megyére nem terjedt ki, tekintettel a vármegye igen nagyfokú fertőzöttségére, a felügyelőség javaslatot tett a vármegye alispánjának és Székesfehérvár t[örvény]h[atósági]j[ogú] város polgármesterének a kötelező védekezés elrendelése tárgyában. Mindkét törvényhatóság a javaslatot elfogadta, és falragaszok útján hívta fel a gyümölcstermelőket a kötelező védekezés végrehajtására. A rendelkezések eredménye abban nyilvánult meg, hogy a vármegye községeinek legnagyobb része a mechanikai faápolási munkálatokat elvégezte, a kémiai védekezést, tehát a permetezéseket permetező gépek és anyag hiányában csak tíz százalékban végezték el. A felügyelőség vezetője harminchat községben ellenőrizte a rendelet végrehajtását. Feljelentést csupán négy község tett azon gazdák ellen, akik a védekezési munkát nem végezték el, ezeknek ügyét áttette az illetékes elsőfokú rendőri büntetőbírósághoz. A Gyümölcstermelők Fejér Megyei Tagegyesülete által évente rendszeresen megrendezett kedvezményes áru oltványakcióra kiszállásai és fogadónapjai alatt felhívta a gazdák figyelmét. Összeiratta a gyümölcs és szőlőtermelő gazdák, a virágkertészek műtrágya igénylését, amelyek eredményeképpen két vagon pétisó került kiosztásra kedvezményes áron. A kertészeti felügyelőség vezetője a hegyközségi tanács által rendezett Fehérvárott és Mórott megtartott tanfolyamokon, a FÉKOSZ9 járási tanfolyamán, a gazdasági felügyelőség által rendezett parasztfőiskolai tanfolyamon, a munkás kultúrszövetség szabadlíceumi előadássorozatában, a kisgazdapárt városi szervezetében tartott előadásokat. Ezenkívül a felügyelőség szervezésében az alábbi községekben: Fehérvárcsurgó, Sárszentmihály, Ur- hida, Csókakő, Adony, Pusztaszabolcs, Mór, Szabadbattyán, Falubattyán, Tác, Martonvá- sár, Rácalmás, Dunapentele, Aba, Bicske. Tárgyalásokat folytatott Budapesten, Székesfehérváron és Felcsúton, helyszíni szemléken vett részt ezekben a községekben, gyümölcs- és zöldségfeldolgozó üzemek létesítésének tárgyában, a nehéz gazdasági viszonyok és a tőkehiány miatt a tervek nem kerültek megvalósításra. A felügyelőség a kultúrmérnöki hivatallal karöltve megkezdte a fehérvárcsurgói káposztatermelő gazdákkal a Gaja-patak menti káposztásföldek öntözőmunkájának előkészítését. Ebben az ügyben két helyszíni kiszállást végzett a kultúrmérnöki hivatal kiküldöttjével, a községi elöljáróság és a termelési bizottság bevonásával. A fehérvárcsurgói képviselő- testület nem járult hozzá az öntözéssel kapcsolatos talajmunkák csekély költségéhez sem, ennek következtében a kezdeményezés nem járt eredménnyel. Holott ez az esztendő is megmutatta, hogy a konyhakerti növénytermesztés - különösen a káposztakultúra - az, amely öntözés nélkül nem rentábilis. Az aszály következtében hetven vagon téli káposzta terméshozam-kiesés jelentkezett, amely öntözés mellett nemcsak elmaradt volna, hanem tekintélyes terméshozam pluszt jelentett volna a gazdáknak. A felügyelőség vezetője részt vett és felszólalt Ercsi-Sinatelepen megtartott öntözésügyi értekezleten. 134
