Csurgai Horváth József – Erdős Ferenc: „Jelszavakkal nem lehet országot építeni!” Fejér megye alispánjának és Székesfehérvár város polgármesterének éves jelentései 1945–1950 - Fejér megyei történeti évkönyv 30. (Székesfehérvár, 2012)
Fejér vármegye alispánjának jelentése az 1947. évről
Fejér vármegye alispánjának jelentése az 1947. évről Az elesettebb községek igaerejének pótlására - a tehetősebb községekből - 725 pár ló és 25 traktor lett átirányítva, sőt idegen vármegyéből is jött szántani 18 traktor a tavasz folyamán. Az üzemanyag-ellátásban az év folyamán komoly fennakadás nem volt, csupán a kenőolaj minősége adott sok helyen panaszra okot, mert kellő viszkozitás hiányában csapágy kiolvadásokat idézett elő. A traktorok megjavítására a kormányzat fél évi hitelre 70 000 Ft-ot folyósított a tavasz folyamán, ebből a géptulajdonosok 60 000 Ft-ot igénybe is vettek. Ősszel ugyanezen célra és hasonló feltételekkel ismét nagyobb összeg áll rendelkezésre - országosan 2 000 000 Ft -, [ajmelyből a tavaszi tapasztalatok szerint minden beérkező jogos igénylés kielégíthető lesz. A gazdasági főtanács a tavaszi szántási munkák elősegítésére 810 000 Ft szántási hitelt bocsátott a megye rendelkezésére, amit a gazdák igénybe is vettek. Az őszi szántási hitelkeret 1 000 000 Ft, [ajmelynek felhasználása most folyik. Ezenfelül az újonnan földhözjuttatottak 1 028 900 Ft úgynevezett UFOSZ8 beruházási kölcsönt kaptak. A múlt évben parlagon maradt mintegy 37 000 hold terület felszámolása céljából úgynevezett parlagmegművelési akciót indított a gazdasági felügyelőség a Földmívelésügyi Minisztérium anyagi és erkölcsi támogatásával. A parlagon maradás veszélyének kitett szántóterületeket részint haszonbérbeadás útján hasznosította, részint a tulajdonosoknak adott szántási kölcsönnel és kölcsönvetőmaggal biztosította megművelésüket. Egy csekély területet pedig házi kezelésben műveltetett meg. Ily módon csaknem 14 000 holdnak a termelésbe való bevonása történt meg. Ezzel egyidejűleg tavasztól nyárig folyt a még aknagyanús területek felszámolása is. Számos emberáldozatot követelt ezúttal is ez a művelet, részint az aknamentesítés a tűzszerészekből, részint a polgári lakosságból, de az őszi talajmunkák a hősi erőfeszítés révén már ezeken a veszélyes területeken is megindulhattak. Állattenyésztés Fejér vármegye állatállománya a folyó évben is jelentékenyen gyarapodott. Az állatállomány szaporodása a múlt évihez viszonyítva az alábbiak szerint alakult: ló szarvasmarha sertés juh 1946.évben 13 544 db 23 715 db 34 990 db 3354 db 1947.évben 16 331 db 40 975 db 55 427 db 6565 db szaporulat 18 [százalék], 42 [százalék], 36 [százalék], 48 [százalék]. Amint a fenti kimutatásból látható, az állatállománynál szarvasmarhából és juhból volt százalék szerint a legszámottevőbb szaporodás. A gyarapodás eredete szerint mindkét állatfajtánál a természetes szaporodással szemben inkább idegen vármegyékből történt vásárlás révén növekedett az állatállományunk. Ugyanis a gazdaközönség felkeresvén a takarmányhiánnyal küzdő idegen vármegyéket, mintegy 8500 db vegyeskorú szarvasmarhát vásárolt meg és hozott Fejér vármegyébe. Ezen kívül az UFOSZ állatbeszerzési kölcsön keretében 376 db, a közjóléti szövetkezet csereakciója útján 600 db tenyészüsző és tehén került vármegyénkbe. A juhászat minőségi fejlesztése céljából a Földmívelésügyi Minisztérium kedvezményes áron 585 db kiváló minőségű juhot küldött a juhtenyésztő községekbe.
