Bödő István – Czetz Balázs: „Ígéretekből nem lesz demokrácia!” Dokumentumok Fejér megye történetének tanulmányozásához 1945–1948 - Fejér megyei történeti évkönyv 29. (Székesfehérvár, 2009)
DOKUMENTUMOK - 1945. ÉVI DOKUMENTUMOK
FML XVII. 1. Fejér Vármegye Nemzeti Bizottságának jegyzőkönyve. Szám nélkül. Saját kezű aláírásokkal hitelesített, géppel írott tisztázat. 1 2. § „A törvényhatósági bizottság, illetőleg a képviselő-testület megalakítása úgy történik, hogy az egyes pártok, illetőleg szakszervezetek képviseleti arányát a helyi nemzeti bizottságok állapítják meg, viszont a képviselőket maguk a pártok, illetőleg a szakszervezetek küldik ki.” 1030/1945. ME (1945. április 26.) az Ideiglenes Nemzeti Kormány rendelete a közigazgatás ideiglenes rendezéséről szóló a 14/1945. ME rendelet kiegészítéséről. 33. FEJÉR VÁRMEGYE ALISPÁNJÁNAK JELENTÉSE A KÖZIGAZGATÁS HELYZETÉRŐL Székesfehérvár, 1945. július 13. Az 1886. évi XXI. te. 68. §-a' és az 1929. évi XXX. te. 22. § 2. pontja2 értelmében Fejér vármegye állapotáról jelentésemet az alábbiakban terjesztem elő. A vármegye 1944. év november havától 1945. év március 21-én történt felszabadításáig hadszíntér volt. A hullámzó harcok alatt a vármegye községeit emberéletben és anyagi javakban sok veszteség érte. Néhány község csaknem teljesen elpusztult. A többi járáshoz viszonyítva kevésbé szenvedtek és károsodtak a Sárbogárdi járás községei. A német csapatok kivonulásuk alkalmával több község lakosságát és állatállományát teljesen kiürítették. A házak egy részét felgyújtották. Ilyen községek Csősz, Pátka, Sár- keresztes, Zámoly, Vereb. A harcok alatt nem maradhatott helyén a vármegye és [a] községek tisztikarának nagy része, és kényszerhelyzetben kénytelen volt a nyugati vármegyékbe húzódni. Voltak azonban soraikban megtévesztettek, sőt nyilas vezetők is. A közigazgatásnak - a községek nagy részében az iratok, könyvek, naplók megsemmisülése folytán - alapjaiban újból kell berendezkednie. Elpusztult a vármegye székházában az iroda- és bútorberendezés teljesen, és megsemmisült a vármegye irat- és könyvanyaga, a levéltár kivételével. A levéltár okmányanyaga és az anyakönyvi másodpéldányok a legnagyobb utánjárással volt[ak] megmenthető[k], A községek iratanyaga, a naplók és fő- valamint szakkönyvek 60%-ban megsemmisültek. Ezen nagyarányú pusztulás jól működő, begyakorolt közigazgatási tisztviselőket kíván, akik egy község adminisztrációját kiépíteni képesek. A közigazgatás a vármegyében ez ideig sem volt teljesen kiépíthető, mert a községek nagy részében a képviselő-testületek - a pártok megegyezésének hiányában - nem voltak megalakíthatok. Ugyanezen oknál fogva nem alakulhatott meg ez ideig a vármegye törvényhatósági bizottsága, a kisgyülés és a közigazgatási bizottság sem. Nem volt megtartható természetesen a tisztikar megválasztása sem. Ez az állapot a vármegye közigazgatását hátrányosan befolyásolja. A postaforgalom és közlekedési eszközök hiányában a községekkel és járások főjegyzőivel az érintkezés fenntartása futárszolgálat útján biztosíttatott. Sajnos ez a postajárat bizonytalan és igen költséges. A postaforgalom bizonytalansága és a községek helyes irányítása miatt már több ízben vált szükségessé járási tiszti értekezlet tartása, melyeken az összes járási főjegyzők és községi vezetőjegyzők csaknem kivétel nélkül részt vettek a közlekedési nehézségek dacára. 88
