Bödő István – Czetz Balázs: „Ígéretekből nem lesz demokrácia!” Dokumentumok Fejér megye történetének tanulmányozásához 1945–1948 - Fejér megyei történeti évkönyv 29. (Székesfehérvár, 2009)

DOKUMENTUMOK - 1945. ÉVI DOKUMENTUMOK

gári] Párt, Demokrata Polgári Párt1 és a Szabad Szakszervezetek tagjaiból alakítandó meg. A községben megalakult pártok és Szabad Szakszervezetek egyenlő számú (két-há- rom rendes és egy-két pót) taggal foglalnak helyet a nemzeti bizottságban. Ha a községben a felsorolt pártok valamelyike, vagy a Szabad Szakszervezet csak a nemzeti bizottság ezen később alakult párt, vagy szervezet tagjaival utólag, de feltétlenül a képviselő-testület megalakítása előtt kiegészítendő. Ha valamely párt, vagy Szabad Szakszervezet valamelyik községben ez ideig egyálta­lán nem alakult meg, a nemzeti bizottság pártonkívüli egyénekből is kiegészíthető. A megalakítandó községi képviselő-testületben az egyes pártok (szakszervezetek) képviseleti arányát a fentiek szerint összeállított helyi nemzeti bizottság állapítja meg. A községi képviselő-testület megalakítása. A képviselő-testületi tagokat az így megállapított képviseleti arányszámban kell ki­küldeni. Amennyiben a képviseleti arányra nézve a pártok megegyezni nem tudnak, erről a járási főjegyző a v[ár]m[egyei] nemzeti bizottsághoz azonnal jelentést tesz. A jelentésben a községben működő egyes pártok taglétszáma feltüntetendő. Ilyen esetben a vármegyei nemzeti bizottság határozza meg a községben az egyes pártok és szervezetek képviseleti arányát. A községi nemzeti bizottság annyi képviselő-testületi tagot küld ki, amennyi a régi képviselő-testületben összesen volt. Beleszámítandók a legtöbb adót fizetők által válasz­tott tagok, de leszámítandó a hivatalból tagok száma. Hivatalból tagjai a község képviselő-testületének azok, akik a múltban is tagjai vol­tak. A képviselő-testületnek tagja csak az lehet, aki 1. ) 24. életévét betöltötte és gyámság, gondnokság, vagy csőd alatt nem áll, 2. ) élet, vagyon, vagy szemérem elleni bűntett, nyereségvágyból elkövetett vétség, va­lamint népbíróság által büntetendő bűntett, vagy vétség miatt elítélve nem volt, kivéve, ha a büntetés kiállása végrehajtásának elévülése vagy kegyelemből való elengedése óta 10 év már eltelt, úgy ezek is megválaszthatok. A tagok kiküldésével egyidejűleg a rendes tagok egy negyedének megfelelő számú póttag is kiküldendő. Ha a képviselő-testület megalakítása a törvényes rendelkezések figyelmen kívül ha­gyásával történt, a belügyminiszterhez címzett és hozzám felterjesztendő panasznak van helye. Ahol a képviselő-testület megalakítása már megtörtént, ott új eljárást csak akkor kell lefolytatni, ha a megalakulás nem ezen rendelet szellemében történ. Azt, hogy a megala­kulás a rendelet szellemében történt-e kétség esetén a belügyminiszter állapítja meg. Önkormányzati állások betöltése. A tisztviselői állások a képviselő-testület megalakulása után azonnal betöltendők. Be­tölteni csak annyi állást szabad, amennyinek betöltése közérdek. Feltétlenül betöltendő azonban választás útján a községi vezetőjegyzői, községi bírói, törvénybírói, pénztárnoki és közgyámi állás, továbbá annyi esküdti állás, amennyit a község szervezési szabályrendelete előír. Az állások közül a képviselő-testület által választás útján töltendők be azok az állások, amelyeket 1938. szeptember hó 1-jén fennállott szabályok szerint (1886: XXII. te. 68. §. 2. és 5. bek.)2 választás útján kell betölteni. Mivel a járási székhelyeken felállított igazolóbizottságok csak most kezdik meg mű­ködésüket, már közszolgálatban állott személyt csak az igazolási eljárás eredményétől függő hatállyal lehet megválasztani. Közszolgálatban még nem állott személy csak akkor 72

Next

/
Oldalképek
Tartalom