Bödő István – Czetz Balázs: „Ígéretekből nem lesz demokrácia!” Dokumentumok Fejér megye történetének tanulmányozásához 1945–1948 - Fejér megyei történeti évkönyv 29. (Székesfehérvár, 2009)
DOKUMENTUMOK - 1945. ÉVI DOKUMENTUMOK
A KÖZSÉGI KÉPVISELŐ-TESTÜLETEK MEGALAKÍTÁSA Székesfehérvár, 1945. május 15. 18. Fejér vármegye és Székesfehérvár város főispánja Tárgy: Községi képviselő-testületek megalakítása 122/1945. főisp[áni] szám. Járási Főjegyző Úrnak! Az Ideiglenes Nemzeti Kormány a képviselő-testületek azonnali megalakítását rendelte el. A képviselő-testületek megalakítását az 1030/1945. ME sz[ámú] rendelet1 szabályozza (megjelent a Magyar Közlöny 17. számában). A képviselő-testületek megalakításának irányítását az alábbi szempontok figyelembe vétele mellett [a] járási főjegyző úrra bízom. A rendelet 2. §-a értelmében a képviselő-testületek megalakítása úgy történik, hogy az egyes pártok, illetve szakszervezetek képviseleti arányát a helyi nemzeti bizottságok állapítják meg, lehetőleg úgy, hogy az híven tükrözze vissza a tényleges[en] működő pártok erejét, illetve tagjainak létszámát. Felhívom ezért [a] járási főjegyző urat, hogy a községi nemzeti bizottságoknak a képviseleti arányra vonatkozó megállapításának helyességét lehetőség szerint ellenőrizze, főként azáltal, hogy a pártok erejéről szerezzen tájékoztatást és azt tartsa szem előtt, nehogy egyes pártok a többiek hátrányára magukat a valóságnál kedvezőbb erejűnek tüntessék fel. Ehhez azonban okvetlen szükségesnek tartom, azt is, hogy főjegyző úr a községi nemzeti bizottságok megalakulásáról pontos képet nyerjen, mert ha a képviselő-testületek megalakítását végző nemzeti bizottságok maguk is szabálytalanul alakultak meg, úgy az egész eljárás és a megalakult községi képviselő-testületek is szabálytalanok lesznek. A 4. §. értelmében a községekben annyi képviselő-testületi tagot kell kijelölni, amennyi a régi képviselő-testületben összesen volt, leszámítva azok számát, akik hivatalból voltak tagok (jegyző, bíró, pénztáros stb.). Ki kell jelölni egyidejűleg a rendes tagok egynegyedének megfelelő számú póttagot, akik a rendes tagok kiesése esetén a helyükre lépnek. A 7. §. értelmében a képviselő-testületeknek tagja lehet, aki 1. ) 24. életévét betöltötte és gyámság, gondnokság, vagy csőd alatt nem áll, 2. ) élet, vagyon, vagy szemérem elleni bűntett, nyereségvágyból elkövetett vétség, valamint népbíróság által büntetendő bűntett, vagy vétség miatt elítélve nem volt, kivéve, ha a büntetés kiállása végrehajtásának elévülése, vagy kegyelemből való elengedése óta 10 év már eltelt. A 8. §. értelmében a képviselő-testületi tagság megszűnik a tag: 1. ) halála, 2. ) lemondása, 3. ) gyámság, vagy gondnokság, vagy csőd alá kerülése, 4. ) élet, vagyon, vagy szemérem elleni bűntett, nyereségvágyból elkövetett vétség, valamint népbíróság által büntetendő bűntett, vagy vétség miatt való elítélés esetén. A 30. §. értelmében a képviselő-testületek megalakulásuk után azonnal megalakítják az igazolóválasztmányt. (1886: XXII. te. 51. §)2 4-6 taggal, éspedig úgy, hogy a községekben is minden tagot a képviselő-testület választ saját tagjai közül. A 9. §. szerint a 7. §. rendelkezéseit sértő kijelölő határozatok ellen 15 napon belül felszólalásnak van helye az újonnan megalakult törvényhatósági bizottság, illetőleg a kép70
