Bödő István – Czetz Balázs: „Ígéretekből nem lesz demokrácia!” Dokumentumok Fejér megye történetének tanulmányozásához 1945–1948 - Fejér megyei történeti évkönyv 29. (Székesfehérvár, 2009)
DOKUMENTUMOK - 1945. ÉVI DOKUMENTUMOK
Magyar Kommunista Párt: Nemzeti Parasztpárt: Szociáldemokrata Párt: Szabad Szakszervezetek: Móder József Promber József Papp József Mészáros Imre Mikó István Nagy Ernő Wágner József Stuber János A v[ár]m[egyei] nemzeti bizottság elnökéül Wágner Józsefet, a Szabad Szakszervezetek kiküldöttjét választotta meg. A jegyzői teendők elvégzésével Pétermann Máriát bízta meg. A v[ár]m[egyei] nemzeti bizottság hivatalos helyisége a megyeházán, Szent Imre u[tca] 2. sz[ám] alatt található meg.3 Hivatalos órák reggel 8 [órától] d[él]u[tán] 7 3 [órá]ig. A v[ár]m[egyei] nemzeti bizottság addig is, amíg a közigazgatás országos helyreállítása és [a] vármegyei önkormányzat újjászervezése befejezést nyer, a v[ár]m[egyei] törvényhatósági bizottság, [a] kisgyűlés, [a] közigazgatási bizottság és más vármegyei bizottságok jogkörét gyakorolja. Politikai szerv lévén, minden olyan kérdésben döntésre illetékes, a vármegye összes ügyeit illetőleg, amely akár személyi, akár tárgyi, akár gazdasági tekintetben a legtávolabbról is politikumot, tehát közérdeket hord magában. A v[ár]m[egyei] nemzeti bizottság döntéseit a jogérvényű jogszabályok keretein belül hozza meg. Ezeket megtartja, és [az] alája rendelt községi, városi bizottságokkal, minden más megyei hatóságokkal, általában a megye minden lakosával megtartatja. Elhatározott szándéka a közrend legtökéletesebb helyreállítása és fenntartása, a termelés legsürgősebb megindítása, illetve megindíttatása, a közellátás tőle telhető javítása. Ezeken felül, és mindenekelőtt a helyi önkormányzatokat megillető jogok és kötelességek tiszteletben tartása mellett, a vármegyei összetartozás központi, v[ár]m[egyei] igazgatása, tiszteletben tartása, illetve tartatása, szellemének tiszta demokratikus alapon nyugvó, de szigorú helyreállítása. A nemzeti bizottságunk a fennálló jogszabályok, s egyben a népi érdekek szem előtt tartása mellett komoly intézkedéseket tesz [a] megelőző borzalmas nemzeti katasztrófánkat előidéző alantos politikai múlt személyi és tárgyi kitisztítására és felszámolására, de ennek megtörténtével egyidejűleg legkomolyabb elhatározása a tekintélytiszte- let teljes visszaállítása. Ebben a nemzeti bizottságoknak nemcsak feltétlen segítségére, de érett politikai kötelességtudás[á]ra is számít. A nemzeti bizottság fenntartja magának a jogot, hogy az eddig megalakult városi és községi nemzeti bizottságok, képviselő-testületek egybehívását, újjáalakítását felülbírálja, s amennyiben ez nem az idevonatkozó és idézett rendelet értelmében és a vármegye nemzeti bizottsága szellemében történt, azokat megválasztassa, helyesbítse, egységesítse. A beérkezett jelentések szerint [a] fentnevezett demokratikus pártok nem minden helyi nemzeti bizottságban kaptak egyenlő, arányos képviseletet. A bizottságok és képviselő- testületek összetétele önkényes meghatározással, sokszor önkényes számarányban történt, ami sem az idézett rendeletnek, sem a demokratikus pártok megegyezésének nem felel meg. Ehhez a visszás és jogtalan állapothoz járul még az a körülmény is, hogy egyes megyei városokban és községekben kihasználva ezt az állapotot, hogy a pártok központi vezetőségei helyileg az érintkezést felvenni nem tudták, olyan egyének alakították meg már az egyes pártokat is, akik a pártok központjaiból megbízással nem rendelkeztek, és az így nyert befolyást jogtalánul, egyéni érvényesülésre, visszaélésekre, valamint erőszakoskodásokra, s egyben a felelősségre vonás alól leendő mentesítésre próbálják felhasz63
