Bödő István – Czetz Balázs: „Ígéretekből nem lesz demokrácia!” Dokumentumok Fejér megye történetének tanulmányozásához 1945–1948 - Fejér megyei történeti évkönyv 29. (Székesfehérvár, 2009)
DOKUMENTUMOK - 1945. ÉVI DOKUMENTUMOK
HELYZETJELENTÉS KÁLOZRÓL1 Kálóz, 1945. április 14. Tárgy: Kálóz község elöljáróságának helyzetjelentése az elmúlt háborús hónapi közállapotokról Helyben Jelentjük, hogy községünk 1944. december hó 8-án orosz megszállás alá került. A községet utoljára német csapatok védték gyengébb erőkkel, de az utolsó napon ezek is visszavonultak, és így községünk harc nélkül került az orosz hadsereg birtokába. A bevonulást megelőző napokban aknabelövésektől szenvedett csekélyebb károkat községünk. Sajnos a megsérült házak közé tartozik a községháza is, melynek összes ablakai kitörtek az aknarobbanások következtében. A bevonuló orosz csapatok a községházát teljesen feldúlták, a pénzszekrényt összetörték, kifosztották, a községháza helyiségeit időnkint istállónak vagy kórháznak használták, úgyhogy a községházán az elöljáróságnak működnie lehetetlen volt. [A] vezetőjegyző ami iratokat a saját (átmentett) lakására átmentett, azok is tönkrementek, mert f[olyó] évi március hó 20-án, mikor községünk harmadszor cserélt gazdát, az orosz katonák a főjegyzőlakást felgyújtották, és benne minden porrá égett. A községházán a hivatalos iratokból, berendezésekből, bútorokból semmi sem maradt. A múlt év december hó első napjaiban, még az orosz megszállás előtt igyekeztünk a község pénztárában levő összes pénzt kifizetni, azonban ez teljes mértékben nem sikerült, maradtak kifizetetlen számlák, és maradt a pénztárban készpénz is, a községi pénztáros jelentése szerint 600 p[engő] körüli összegben. Községünk múlt év december 8-[a] óta f[olyó] évi március hó végéig állandóan harctér volt, mert bár háromszor cserélt gazdát, a front 3 km-nél távolabb a községtől sohasem volt. A változó harcok következtében sokat szenvedett községünk a belövések és a gyakori légitámadások következtében; közel 100 haláleset, több mint száz sebesülés történt községünk lakosaiból. Lakóház nincs, amely kisebb-nagyobb rongálást ne szenvedett volna. A lakosság a váltakozó orosz és német megszállások alatt mérhetetlen anyagi károkat szenvedett. Nap-nap mellett robotolt. A községi elöljáróság a megszálló csapatok parancsnokságainak rendeleteik végrehajtásával volt elfoglalva, amelyek csaknem kizárólag kövér sertés, vágómarha, tyúk, tojás stb. élelmiszerek beszolgáltatására és közmunka kirendelésre vonatkoztak. Természetesen elintézte a lehetőséghez képest a községi elöljáróság a hozzá forduló lakosság egyéb ügyes-bajos dolgait is, amely a születési- és halálesetek anyakönyvezésében, különböző tárgyú bizonyítványok és igazolványok kiadásából állott leginkább. Elláttuk kenyérgabonából a lakosságot, kiadtuk f[olyó] évi január hóra az őrlési tanúsítványokat, febr[uár], márcfius], április havi őrlési tanúsítványok kiadása is már befejezés előtt áll. Nagy nehézségek vannak azonban a kenyérgabona megőrletése terén. Az orosz megszállás alatt a helybeli malomban nem őrölhettünk. A két hétig tartó német megszállás alatt pedig csak nagyon keveset tudtu[n]k őrletni. A malom leégésével pedig a helybeli őrölés lehetősége teljesen megszűnt. Kishörcsökön és Belmajorban üzemben levő daráló van, és legújabban Nagy Gyula helybeli lakos által üzembe helyezett darálón daráltatja meg a lakosság kenyérgabonáját, de vannak, akik a polgárdi malomba is elmennek. 7. Kálóz község elöljáróságától Községi Nemzeti Bizottságnak 59
