Bödő István – Czetz Balázs: „Ígéretekből nem lesz demokrácia!” Dokumentumok Fejér megye történetének tanulmányozásához 1945–1948 - Fejér megyei történeti évkönyv 29. (Székesfehérvár, 2009)
ÉLETRAJZI ADATTÁR
matosan gyakorolta szakmáját 1942-ig, mint a Székesfehérvár és Vidéke Ipartestület tagja. Ebben az időben a Felsőkirálysor 52. szám alatt lakott. 1925-ben vette feleségül Bényi Margitot. Máraz 1930-as évektől szimpatizált a nyilaskeresztes mozgalommal, majd a személyi ellentéteknek köszönhetően (a mozgalom korábbi meghatározó egyénei Ács Ferenc és Platthy Béla fokozatosan kiszorultak a vezetésből) egyre jelentősebb befolyásra tett szert. 1942-től már a Nyilaskeresztes Párt megyei vezetője. 1944. október 20-a után (a pontos dátum nem ismert) Szálasi Ferenc kormánya főispánná nevezte ki, majd 1945 januárjában kormánybiztosi megbízást is kapott. Főispánsága alatt a nyilas kormány minden rendelkezését végrehajtotta és nagy szerepe volt a törvénytelen letartóztatásokban és internálásokban. Hatósági területén felkoncolási joggal rendelkezett. A Nemzeti Számonkérő Különítmény által elkövetett kivégzések az ő tudta nélkül nem történhettek meg. Személyesen adott utasítást zsidó munkaszolgálatosok megkínzására és meggyilkolására, szerepe volt az 1945 februárjában Várpalotán elkövetett tömeggyilkosságban (székesfehérvári és Veszprém megyei cigányok kivégzése). Shvoy Lajos megyéspüspököt letartóztatta, majd internáltatta, a város lakosait erődítési munkákra rendelte ki, majd a front közeledtével felszólította őket, hogy hagyják el a várost. A főispán az előrenyomuló Vörös Hadsereg elől előbb Várpalotára, majd Veszprémbe tette át székhelyét, végül nyugatra távozott. A nyomozó hatóságok 1946 nyarán egy Zürndorff melletti tanyán fogták el, és innen szállították haza Magyarországra. A Székesfehérvári Népbíróság 1946. október 29- én háborús és népellenes bűntettben bűnösnek találta és kötél általi halálra ítélte. Ezt követően a népbíróság zárt kegyelmi tárgyaláson a vádlottat 4:3 arányban kegyelemre méltónak találta. Másodfokon a Népbíróságok Országos Tanácsa 1948. július 21-én a halálbüntetést helybenhagyta és a hat nappal később tartott kegyelmi tárgyaláson nem találták kegyelemre méltónak a főispánt. Pintér Józsefet 1948. szeptember 18-án kivégezték. Pintér József István (1925-2000) Székesfehérváron született, kereskedelmi iskolában érettségizett 1944-ben. 1946 és 1950 között az FKgP megyei titkára volt. Az 1949- es választásokon országgyűlési képviselőnek választották, de mandátumáról lemondott. Később vállalatoknál főkönyvelőként dolgozott, az Albakertől ment nyugdíjba. A rendszerváltáskor megválasztották a kisgazdák megyei főtitkárává, az 1990-es választásokon ismét mandátumhoz jutott. Később tagja lett az FKgP-ből kilépő 36 képviselő által létrehozott Egyesült Kisgazdapártnak, de az 1994-es választásokon nem sikerült mandátumot szereznie. Dr. Piros István (1925-2005) Székesfehérváron született, 1941-ben egy katonai középiskola műszaki tagozatára nyer felvételt. 1944-ben végez zászlósként, a frontszolgálat elől megszökik, bujkál. 1944 decemberében Újvári Urfy Sándor és Móder József társaságában Székesfehérváron, a szovjet parancsnokságon kellett jelentkeznie. Rusz György tolmácsolásával Gojkó őrnagy parancsnok-helyettes felderítő feladatokkal bízta meg. Az eredeti egységéhez bevonult, és a háború végéig informálta az oroszokat. 1945. októberben az MKP és a szovjet parancsnokság megbízta, hogy lépjen be az SZDP-be. A Székesfehérvári járás titkára lett, részt vette a Baloldali Blokk megalakításában, a B-lista bizottságban dolgozott. 1946 nyarán átlépett az MKP-ba. 1948-ban Rudas Istvántól átvette a városi titkári funkciót. 1948 és 1952 között katonatiszt, 1952- ben kizárják a pártból, ekkor leszerel. 1953 és 1963 között különböző műszaki vállalatoknál töltött be vezető beosztást, eközben a Műszaki Egyetemen szerez diplomát és doktorál is. 1963-tól az Építésügyi Minisztériumban dolgozik, 1966-tól a Beton- és Vasbetonipari Müvek igazgatója. 1971-től az ÉMEXPORT vezérigazgatója, 1979-ben a vállalat gazdálkodási hiányosságai miatt kizárják az MSZMP-ből. 413
