Bödő István – Czetz Balázs: „Ígéretekből nem lesz demokrácia!” Dokumentumok Fejér megye történetének tanulmányozásához 1945–1948 - Fejér megyei történeti évkönyv 29. (Székesfehérvár, 2009)
ÉLETRAJZI ADATTÁR
majd Győrött zászlóaljparancsnok lett. 1952 és 1954 között a Heves Megyei Rendőrfőkapitányság Közrendvédelmi Osztályának vezetője. 1955-ben visszahelyezték Székesfehérvárra, 1957-ben leszerelték. 1958-ban belépett a munkásőrségbe, az Építőipari Vállalattól ment nyugdíjba 1968-ban. Nevét 1950-ben Lenkeire változtatta. Lits Ferenc István (1907—?) Székesfehérváron született, három elemit végzett kovács. A székesfehérvári légszeszgyár alkalmazottja volt. 1945-ben belépett az SZDP-be. Tagja volt a 21-es bizottságnak, valamint a városi közigazgatási bizottságnak. Lits Jenő Gyula (1907-1969) székesfehérvári születésű jegyző, oklevelét 1934-ben szerezte. 1934 és 1945 között különböző településeken segédjegyző: Kálóz (1934-1941), Hercegfalva (1941-1942), Sárszentmiklós (1942-1943), Százhalombatta (1944-1945). 1945-től 1949-ig Soponyán vezetőjegyző. 1946-ban B-listázás miatt állásából elbocsátották, de még ugyanebben az évben visszavették. 1949-ben Sukorón lett körjegyző, majd 1950 áprilisában rendelkezési állományba helyezték. Marosán György (1908-1992) Hosszúpályiban született, eredeti foglalkozása péksegéd volt. 1927-ben belépett a Szociáldemokrata Pártba, amelynek 1939-ben a főtitkárává választották. A háború alatt kétszer is letartóztatták, másodszor a németek internálták. A háború után a párt országos titkára, majd 1945 és 1947 között vezető titkára, az egyesülés előtt főtitkárhelyettese. Az pártegyesítés feltétlen hívének bizonyult. 1948— 1949-ben az MDP Budapesti Pártbizottságának első titkára volt, 1950 augusztusáig könnyűipari miniszter. 1950-ben első fokon halálra ítélték, amit életfogytiglanra enyhítettek (1956 márciusában szabadult). Az 1956-os forradalom alatt a legkeményvo- nalasabb kommunista vezetőnek bizonyult, már október 23-án a tüzparancs kiadását követelte. 1957 és 1960 között államminiszter volt. Személyes és politikai ellentétek miatt 1962-ben kizárták az MSZMP Központi Bizottságból. Masaryk, Jan (1886-1948) csehszlovák diplomata, politikus, Tomas Garrigue Masa- ryk fia. 1925 és 1938 között londoni követ. 1940 és 1945 között a londoni emigráns kormány külügyminisztere, tisztségét a kommunista befolyás növekedése ellenére is megtartotta. 1948. március 10-én elhunyt, a hivatalos verzió szerint öngyilkosságot követett el, valószínűleg azonban politikai gyilkosság áldozat lett. Az eredeti dokumentumban a nevét Maszarik alakban írták. Mayer Lajos (1896-1959) Bokodon született, foglalkozása nyomdász volt. 1945-ben belépett az SZDP-be. Májusban ideiglenesen kinevezték a Móri járás főszolgabírójának, amit augusztusban a Fejér Vármegyei Törvényhatósági Bizottság főjegyzői címen megerősített. Az 1947-es választásokon az SZDP képviselőjelöltje. A pártegyesítés után az MDP móri szervezetének első elnöke, majd kinevezték az Adonyi járás főjegyzőjének (1948-1949). Betegségére hivatkozva felmentését kérte és visszatért a székesfehérvári nyomdába dolgozni. Mészáros Imre (1908-1971) Cecén született, kovács. 1940-ben belépett az SZDP-be, majd 1944 decemberében tagja lesz az MKP székesfehérvári szervezetének. Kommunista megbízásból 1945-ben részt vett az NPP szervezésében, s a párt képviseletében tagja lett a vármegyei törvényhatósági bizottságnak. 1946 júliusától a MASZOBAL gyárban dolgozott, később MKP üzemi titkár, majd MDP szervező titkár. 1950-től a Fejér Megyei Népbolt Vállalat előadója, 1951-ben átkerült a Motorjavító Vállalathoz. 1957-ben belépett a munkásőrségbe. Az Ikarus művezetőjeként ment nyugdíjba. Mikó István (1893-1963) Székesfehérváron született, kőművesmester. Végigharcolta az első világháborút, tizedesként szerelt le. 1920-ban belépett az MSZDP-be. 1945-1948 között székesfehérvári városi SZDP titkár. Székesfehérvár alpolgármestere 1945 és 1948 között. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés (1945. júniustól) és a Fejér Megyei Nemzeti Bizottság (1945) tagja. A két párt egyesülésekor az SZDP-ből kizárták, 1952-ben 408
