Bödő István – Czetz Balázs: „Ígéretekből nem lesz demokrácia!” Dokumentumok Fejér megye történetének tanulmányozásához 1945–1948 - Fejér megyei történeti évkönyv 29. (Székesfehérvár, 2009)
ÉLETRAJZI ADATTÁR
Kiss László (1909—?) Büdszentmihályon született, izraelita kereskedő családban. Érettségizett, majd a jogi karra járt, amelyet nem fejezett be. Bejárta egész Európát négy nyelven beszélt. 1945-ben lépett be a kisgazdapártba, ahol a pártközpont alkalmazottja lett. 1945-ben nemzetgyűlési képviselővé választották. 1947 júniusától a Belügyminisztérium politikai államtitkára. Az 1947-es választáson Fejér és Komárom-Eszter- gom megye képviseletében ismét mandátumot szerzett. 1949 nyarán családostól elhagyta az országot feltehetően, Venezuelában telepedett le. Dr. Koch László (1909-1945) Kaposváron született, zsidó származása miatt csak külföldön - Lipcse, Bologna - tudta orvostudományi tanulmányait elvégezni. Ezt követően csak segédorvosként tudott elhelyezkedni (Enying, Lepsény, Moha). Az orvosi kamarába való felvétele után Polgárdiban lett körorvos. 1944-ben munkaszolgálatra hurcolták, az egyik század orvosa lett. Sikerült megszöknie, Budapesten, majd Mohán bujkált. 1944-ben tagja lesz az MKP-nak, majd 1945 januárjában a székesfehérvári szervezet megalakításának előkészítésében segédkezett. Kinevezték Fejér vármegye és Székesfehérvár tiszti főorvosának. Miután a németek visszafoglalták a várost, január 31-én a nyilasok a Városház téren nyilvánosan agyonlőtték. Dr. Koch Nándor (1885-?) Kolozsváron született, 1909-1910-ben műegyetemi tanársegédként dolgozott, majd 1910 és 1935 között középiskolai tanár Budapesten. 1935-től 1938- ig tanügyi előadó a pécsi tankerületi főigazgatóságon, majd 1938-tól tankerületi főigazgató a székesfehérvári tankerületi főigazgatóságnál. 1945-ben nyugdíjba vonult. Dr. Komáromy Imre (1907-1993) Székesfehérváron született, a pécsi Erzsébet Tudományegyetemen államtudományi doktorátust szerzett. 1935 és 1940 között Baranya vármegye alkalmazásában állt, majd 1944-ig Ugocsában volt vármegyei aljegyző. 1945 augusztusától Fejér vármegye másodfőjegyzőjévé nevezték ki. Az FKgP tagja volt. 1949-ben néhány hónapig Bicskei járási főjegyző, majd a járás szolgálatában dolgozik tovább. 1951-ben rendelkezési állományba helyezték. Kótai (Bischoff) János (1903-1991) Újdombóváron született, gazdasági akadémiát végzett. 1945-ben ideiglenesen vezette a vármegyei gazdasági felügyelőséget, s tagja volt a vármegyei nemzeti bizottságnak. Kovács Béla (1908-1959) a Baranya megyei Patacson született kisparaszti családban. Négy polgári iskolát végzett, a pincér szakmát tanulta ki. Kezdetben a szülei majd a felesége által örökölt birtokon - melyet később maga is gyarapítóit - gazdálkodott. A kisgazdapártba 1933-ban lépett be, előbb 1936-tól Baranya megyei főtitkár, majd 1939- től már országos főtitkárhelyettes. Nemzetgyűlési képviselő, majd 1945. novemberétől földművelésügyi miniszter volt. Az utóbbiról 1946. február 23-án lemondott, hogy a kisgazdapárt főtitkáraként minden idejét a pártnak szentelhesse. 1947. február 26-án a szovjet hatóságok letartóztatták - annak ellenére, hogy mentelmi jogát nem függesztették fel -, és bírósági tárgyalás nélkül húsz év kényszermunkára ítélték. 1955 őszén hozták vissza az országba, de továbbra is fogva tartották, csak 1956 májusban szabadult. 1956. november 2-án a kisgazdapárt elnökévé választották. Nagy Imre kormányában előbb földművelésügyi miniszter, majd november 2-től államminiszter. November 4-én az USA nagykövetségére ment, de nem kapott menedékjogot, ezt követően több alkalommal tárgyalt Kádár Jánossal. 1958-tól ismét képviselő, de súlyos betegsége miatt feladatait nem tudta ellátni. 1959. június 21-én halt meg. Kovács Imre (1913-1980) író politikus, a Fejér megyei Alcsúton született paraszti családban. 1944-ben kapcsolódott be a Nemzeti Parasztpárt munkájába, 1945-től titkár, 1946 márciusától alelnök. 1945. április 2-án lett az Ideiglenes Nemzetgyűlés tagja, majd a novemberi választáson újból mandátumhoz jutott. Beválasztották a Budapesti Nem406
