Bödő István – Czetz Balázs: „Ígéretekből nem lesz demokrácia!” Dokumentumok Fejér megye történetének tanulmányozásához 1945–1948 - Fejér megyei történeti évkönyv 29. (Székesfehérvár, 2009)
ÉLETRAJZI ADATTÁR
októberéig az ideiglenes budapesti törvényhatósági bizottság alelnöke, majd a bizottság tagja. 1945. június 24-én az Ideiglenes Nemzetgyűlés tagjává választották. Az 1945-ös választásokon a Fejér-Komárom-Esztergom vármegyei választókörzetből lett nemzetgyűlési képviselő. 1945. augusztusa és 1947. novembere között a Népjóléti Minisztérium államtitkára. 1948 decemberében lemondott mandátumáról és visszavonult a politikai élettől. Cser (Canic) István (1901—?) Budapesten született, műegyetemet végzett mérnök. 1945- től vezette az Államépítészeti Hivatalt. 1946-ban belépett az SZDP-be. Csurgai Horváth József (1906-1972). Székesfehérváron született. 1945 és 1948 között a FKgP városi elnöke, a városi törvényhatósági bizottság tagja. 1956 februárjában tartóztatták le. A Szathmári József és társai néven ismert perben a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés, illetőleg gyűlöletre izgatás bűntettében az elsőfokú bíróság 1956. április 28-án hirdetett ítéletében 3 és fél év börtönbüntetéssel sújtotta. A Legfelsőbb Bíróság 1956. augusztus 21-én tartott fellebbezési tárgyalásán 1 évre enyhítették az ítéletet. A váci börtönből 1956. október 27-én szabadult ki, és több napos barangolást követően, kerülő utak igénybevételével október 31-én érkezett Székesfehérvárra. 1957 elején ismét letartóztatták és fennmaradó börtönbüntetésének letöltésére kötelezték. Csurgó Béla (1911-1971) Pázmándon született, szegény paraszti szülők gyermekeként. 1945-ben Pázmándon megalakította a kommunista pártot. 1946-tól a megyei pártbizottság tagja. 1953-ig a Megyei Terményforgalmi Vállalatot vezette, majd a pázmándi Lenin Tsz elnöke lett. 1959-ben ment nyugdíjba. Dancs József (1908-2004) Ácson született gazdálkodó, 1932-1933-ban elvégezte a téli gazdasági iskolát. A református ifjúsági egyesület (KIÉ) ácsi titkárává választották, valamint tagja volt az országos vezetőségnek. 1931-ben belépett az FKgP-be, a párt helyi szervezetének titkára lett, később országos szervezőtitkárrá választották. A kalászos gazdák országos szervezetének egyik alapítója, emellett a Kis Újság munkatársa. A német megszállás alatt illegalitásba vonult. 1945. június 24-étől az Ideiglenes Nemzetgyűlés tagja, augusztusban beválasztják az FKgP Országos Intézőbizottságába. A nemzetgyűlési választásokon a Fejér-Komárom-Esztergom vármegyei listán szerzett mandátumot. 1946-1947-ben a Független Ifjúság főszerkesztője. Az 1947-es országgyűlési választásokon az országos listáról ismét mandátumhoz jutott. A párt baloldalához tartozott. 1949 januárjától az 1970-es nyugdíjazásáig a Szabad Föld főmunkatársa. Debreczeni Sixtus (1917-1954) ciszterci pap. Debreczenit 1942-ben szentelték pappá. Magyar-francia-olasz szakon szerzett tanári diplomát. A francia nyelv tudását a Sorbonne-on tökéletesítette, az olaszt a bolognai egyetemen. 1945-ben lett plébános Nagykarácsonyon. 1948-ban Endrédy Vendel ciszterci apát az egri Szent Bernát egyházközség plébánosává nevezte ki. 1951. november elsejétől az Állami Egyházügyi Hivatal nem engedélyezte, hogy volt szerzetesként egyházmegyés papként szolgáljon tovább. 1954. február 21-én, Egerben, máig tisztázatlan körülmények között közlekedési baleste áldozta lett. Dr. Dinnyés Pál (1902-1979) Alsódabason született, szülész-nőgyógyász szakorvos, diplomáját Budapesten szerezte. 1929 és 1936 között az Alsódabasi járás tisztiorvosa, majd 1936-tól 1939-ig a Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyei tisztiorvosi hivatal beosztottja. 1939-től 1944 októberéig Beregszászon tisztifőorvos, majd visszakerül Budapestre vármegyei tisztifőorvosnak. 1945 májusában nevezik ki Fejér vármegye és Székesfehérvár thj. tiszti főorvosának, amely tisztséget 1950-ig betölti. 1950-től Győrött onkológusként dolgozott. 398
