Bödő István – Czetz Balázs: „Ígéretekből nem lesz demokrácia!” Dokumentumok Fejér megye történetének tanulmányozásához 1945–1948 - Fejér megyei történeti évkönyv 29. (Székesfehérvár, 2009)
ÉLETRAJZI ADATTÁR
Dr. Baracskai Szüts Gedeon (1878-1964) Abán született, ügyvéd. Tanulmányait a debreceni jogakadémián, a budapesti és kolozsvári tudományegyetemen végezte. 1905- töl tagja a vármegyei törvényhatósági bizottságnak. 1914-ben megválasztották Fejér vármegye tiszti főügyészének, amely tisztséget 1944-ig betöltötte. Neve az eredeti dokumentumban Szűcs alakban szerepel. Dr. Barna (Banga) István (1914-2006) Siófokon született, a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen állam- és jogtudományi doktorátust szerzett. 1938-tól a székesfehérvári adóhivatalnál fogalmazó-gyakornok, majd 1940-ben lépett a vármegye szolgálatába. 1942 és 1945 között Móri járási jegyző, 1945 augusztusában árvaszéki ülnöknek választották. 1946-ban B-listázás miatt állásából elbocsátották, de 1949-ben visszahelyezték. 1950 augusztusában a FMTVB Ipari és Kereskedelmi Osztály főelőadójának nevezték ki, azonban szeptemberben áthelyezték Fejér Megyei Beruházási Vállalathoz. Neve 1920-ban változott Barnára. Bartha Albert (1877-1960) kolozsvári születésű, édesapja Háromszék vármegye alispánja volt. A gazdasági tanintézet után elvégezte a Ludovika Akadémiát és a bécsi hadiiskolát is. Harcolt az első világháborúban vezérkari tisztként. A Tanácsköztársaság idején letartóztatták, majd megfosztották rangjától és eltávolították a hadseregből. A Függetlenségi és 48-as párt valamint később a Független Magyar Polgári Párt alapítója. 1945 februárban belépett a kisgazdapártba. Tagja lett az Ideiglenes Nemzetgyűlésnek, majd a Nemzetgyűlésnek. Rehabilitálása után vezérezredessé léptették elő. 1946 augusztusától honvédelmi miniszter 1947 márciusáig. 1948 decemberében elhagyta az országot, és végül az Egyesült Államokban telepedett le. Dr. Benedek Elek (1893-1966) gyermek szakorvos. Tanulmányait a budapesti egyetemen végezte, ahol 1915-ben szerzett diplomát. Édesapja a híres író, mesemondó. 1922- ben került Székesfehérvárra. 1945-ben egy hónapig, majd 1949-től 1955-ig látta el a kórházigazgatói teendőket. 1946-ban a B-listázás következtében elbocsátották, de 1947-ben állásába visszahelyezték. 1958-ban nyugdíjazták. Benke Ferenc (1881-1945) a Zala vármegyei Hahóton született. Katonai szolgálatának letöltése után rövid ideig csendőrként is szolgált. 1910-től dolgozott a MÁV-nál, 1913- ban Székesfehérvárra helyezték. A Tanácsköztársaság idején a forgalmisták politikai megbízottja, amiért másfél évi börtönbüntetéssel sújtották. 1944 decemberében az MKP székesfehérvári szervezetének alapító tagja, és első elnöke. Amikor a várost visszafoglalták a németek, lehetősége lett volna elmenekülni, azonban a városban maradt. Néhány nap bujkálás után elfogták, majd Pétre szállították, ahol kivégezték. Dr. Berzsenyi Zoltán (1882-1945) igazgató főorvos. Lengyeltótiban született, Budapesten végezte el az egyetemet, 1906-ban avatták doktorrá. 1920-ban került a székesfehérvári Szent György Kórház élére, mint kórházigazgató. Haláláig az intézmény élén állt. 1945 januárjában tisztázatlan körülmények között életét vesztette. Bevin, Ernest (1881-1951) 1945 és 1951 között brit külügyminiszter. Bocskov, Jordan Nyikolov (Nikolaj) (1894-1978) Bulgáriában Draganovában született bolgárkertész. Tagja volt az 1945. március 23-án alakult ideiglenes városi bizottságnak (ún. 21-es bizottságnak). 1946 júniusában rémhírterjesztés vádjával letartóztatták és internálták. Székesfehérváron bekövetkezett haláláig bolgár állampolgár maradt. Bondor József (1917-1981) Élesden született, kőművessegéd. 1936-ban Bukarestben belépett a Román Szociáldemokrata Pártba. 1940-ben Cecére jött, ahol kőművesként dolgozik a háború végéig. 1945-ben a faluban részt vett az SZDP újraszervezésében. Előbb a párt Sárbogárdi járási (1945-1946), majd a Székesfehérvári járási titkára lesz (1946-1947). 1947-1948-ban az SZDP Zemplén vármegyei titkárává választották, majd a pártegyesítés után ugyanitt az MDP első titkárává nevezték ki (1950-ig). 1950 396
