Bödő István – Czetz Balázs: „Ígéretekből nem lesz demokrácia!” Dokumentumok Fejér megye történetének tanulmányozásához 1945–1948 - Fejér megyei történeti évkönyv 29. (Székesfehérvár, 2009)
DOKUMENTUMOK - 1947. ÉVI DOKUMENTUMOK
SZÉKESFEHÉRVÁR POLGÁRMESTERÉNEK LEVELE AZ ÉPÍTÉS- ÉS KÖZMUNKAÜGYI MINISZTERHEZ, AMELYBEN ÁLLAMSEGÉLY KIUTALÁSÁT KÉRI Székesfehérvár, 1947. március 20. Magyar Építés- és Közmunkaügyi Miniszter Úr! Székesfehérvár romváros építőiparosságának és építőmunkásságának segélykérését tolmácsolom miniszter úrnak, kérve, hogy az előterjesztésemben vázolt szomorú tényekről a helyszínen meggyőződve segítségünkre sietni szíveskedjék. Székesfehérvár létesítményeinek pusztulása, lakosságának elszegényesedése ismert dolog a kormány és a közvélemény előtt, azonban az országszerte hallható panaszok közepette a mi segélykiáltásunk nem talált meghallgatásra. A télen lefolyt közmunkaakció munkanélküli tömegünk egy részét tudta csupán ideiglenes keresethez juttatni. Államsegély híján a közmunkák, építési hitel híján pedig a magánmunkák nem indulhattak meg. Ipari, elsősorban építőipari munkásságunk, mely ma is kereken 1600 fő, hiába várja munkanélküliségének gyors vége szakadását és olyan keresethez jutását, mellyel legalább családját élelmezni tudná. Az ipari réteg kereset nélkül van, a betegen tengődő gyárüzemek [sic!] kevés létszámuk leépítésével fenyegetnek, a kifosztott kereskedők kicsinyes pénznehézségek közt bukdácsolnak, így e parasztváros földmíves osztályának jóléte is alapjában van megtámadva azáltal, hogy vásárló rétege nincs. Á város romboltságára szabadjon néhány jellemző adatot közölni, a város lakóházainak 46,1 százaléka teljesen elpusztult, vagy súlyosan megsérült. A használható lakószobák száma a már megtörtént helyreállítások után is csupán 55 százaléka az 1944. évinek, a WC-k 47,8, a fürdőszobák 48,5 százaléka még rom. Pedig a város lakossága kifosztása után megmaradt minden értékét feláldozta azért, hogy a legszükségesebb lakóhelyiségeket helyreállíthassa, és fedelet teremthessen magának. Ma már nincs a lakosságnak több becserélhető értéke, nincs jövedelme, s így a helyreállító tevékenység teljesen megszűnt. Gyorssegélyt a város munka nélkül nyomorgó tömegei számára a közmunkák azonnali megindítása jelenthet, ezért kérem miniszter urat, hogy 2542/1947. p[olgár]m[ester] iktatószám alatt február 11-én már előterjesztett, a város középületeinek helyreállítási költségeit részletező építési költségelőirányzatokat tárgyalás alá venni, és elsősorban előterjesztésemben 1-10 tétel alatt csoportosított legsürgősebb helyreállítási munkák, kereken 560 000 forint költségét még augusztus 1-e előtti időben folyósítani szíveskedjék. Tudatában vagyok annak, hogy az államháztartás szűkös keretek között mozog [a] f[olyó] költségvetési év hátralévő részében, azonban bizonyára található az országban olyan már megindított vagy megindítani szándékolt közmunka, amely elhalasztható, vagy amely lassúbb ütemben végezhető, és az így felszabaduló összegek Székesfehérvár lakossága megmentésére azonnal bevethetők lennének. Csupán a város épületeinek teljes helyreállításai azonban a legminimálisabban előirányozva is még további 4 600 000 forint költséget jelentenének, amely munkák mindaddig, amíg a városban sem más közület a helyreállító tevékenységét meg nem kezdi, sem a magánépítkezés jelentékeny lendületet nem nyer, az építőipari munkásság foglalkoztatását a városi épületek helyreállítási munkái biztosíthatnák annál is inkább, mert ezeknek műszaki előkészítése megtörtént, és oly módon állítattak össze, hogy az anyaggazdálkodási nehézségek kikerülhetők legyenek. A folyamatos és egészséges építkezési munka magánvállalkozásként azonban csak akkor tud megindulni, ha a tőkeszegény magános kisemberek számára építési hitelt folyó118. 264
