Bödő István – Czetz Balázs: „Ígéretekből nem lesz demokrácia!” Dokumentumok Fejér megye történetének tanulmányozásához 1945–1948 - Fejér megyei történeti évkönyv 29. (Székesfehérvár, 2009)
POLITIKAI, TÁRSADALMI VISZONYOK FEJÉR MEGYÉBEN 1945-1948
tudtak kifejteni, országosan ismert politikus alig akadt soraikban, és potenciális szavazóik közül sokat töröltek vagy fel sem vettek a választói névjegyzékbe. Ezzel szemben a kommunista párt minden tekintetben alaposan felkészült a választásokra.116 Fejér megyében a listavezetőnek ismét Rajk László belügyminisztert tették meg, aki négy alkalommal tartott választási gyűlést.117 Összesen a párt több mint 320 tömegrendezvényt tartott a választásokat megelőzően, amely már saját értékelésük szerint is túlzottnak tekinthető, megállapították, hogy „az emberek már unják a gyűléseket”.118 A Szociáldemokrata Párt is húzónévvel kampányolt a választásokat megelőzően. Megyei listavezetőjüknek - ahogy két évvel azelőtt is - Szakasits Árpádot, a párt országos főtitkárát jelölték. Szakasits április 17-én tartott nagygyűlést Székesfehérváron. Kampányukban hangsúlyozták a két munkáspárt különállását, a fúziótól mereven elzárkóztak. A Nemzeti Parasztpárt megyei listáját Veres Péter vezette, aki az Országos Földbirtokrendező Tanács vezetőjeként már számtalan alkalommal megfordult a megyében. A párt főleg az újbirtokosokra, a telepesekre, a földhözjuttatottakra számított a választások során és kampányukkal is őket célozták meg. A kisgazdák is országosan ismert politikust, Dobi Istvánt a párt elnökét állították megyei listájuk élére. A kisgazdapárt választási propagandájában a törvényhatósági és képviselő-testületi választások szükségességével, a félelem nélküli élet reményével kampányolt.119 Hangsúlyozták, hogy a földosztás dicsőségét egyik párt sem sajátíthatja ki, hiszen az az egész nemzet közös erőfeszítése, érdeme. Augusztus 24-ei kampányzáró székesfehérvári nagygyűlésükön a listavezető Dobi István volt a főszónok. A párt megyei prominensei több településen tartottak választási gyűlést, de sem azok száma, sem az azokon résztvevők száma nem érte el a kommunista gyűlésekét.120 A választások, továbbá a Fejér és Komárom-Esztergom megyei választókerület fontosságát jelzi, hogy mindegyik koalíciós pártlista élére országosan ismert vezető került. Az augusztus 31-ei választásokon a megyében 141 617 fő vett részt, a legtöbb voksot ismételten a kisgazdák gyűjtötték be 30,3 százalékot, a kommunista párt 18 százalékot, a szociáldemokraták 15,4 százalékot, a Nemzeti Parasztpárt 11,2 százalékot a Független Magyar Demokrata Párt 8,5 százalékot a Polgári Demokrata Párt 1,9 százalékot a Magyar Radikális Párt 1,1 százalékot ért el. Meglepetésre a Keresztény Női Tábor 13,5 százalékkal a negyedik legtöbb szavazatot szerezte meg a megyében (hozzá kell tenni azonban, hogy itt sem a Demokrata Néppárt, sem a Magyar Függetlenségi Párt nem indult), míg Székesfehérváron ők kapták a legtöbb szavazatot 34,3 százalékkal, utánuk a szociáldemokraták következtek 24,1 százalékkal. A városban a kommunista párt országosan a leggyengébben szerepelt, csupán 9,8 százalékot ért el. A kommunista párt megyei viszonylatban a Bicskei és a Móri járásban érte el a legjobb eredményt, és az 1945-ös választásokhoz képest mindenhol növelték szavazataik számát.121 A Központi Választási Bizottság a szavazás hivatalos végeredményét szeptember 5-én 116 A kommunista párt választási kampányára vonatkozóan lásd: 141. sz. dokumentum. 117133. sz. dokumentum. 118 142. sz. dokumentum. 119 Izsák Lajos: A parlamentarizmus vesztett csatája. Az 1947. évi országgyűlési választások. In: Magyarország XX. századi választási atlasza. Parlamenti képviselőválasztások 1920-1990. H. n. 1994 246-247. old. 120 1 38. sz. dokumentum. 121 A Fejér és Komárom-Esztergom megyei választókerületben a választás eredménye: MKP: 24,6 százalék, FKgP: 22,8 százalék, SZDP: 18,3 százalék, NPP: 8,5 százalék, KNT: 16,1 százalék, MRP: 1,0 százalék, FMDP: 7,2 százalék, PDP: 1,5 százalék. 23
