Bödő István – Czetz Balázs: „Ígéretekből nem lesz demokrácia!” Dokumentumok Fejér megye történetének tanulmányozásához 1945–1948 - Fejér megyei történeti évkönyv 29. (Székesfehérvár, 2009)
DOKUMENTUMOK - 1946. ÉVI DOKUMENTUMOK
A GAZDASÁGI FELÜGYELŐ ADATSZOLGÁLTATÁSA AZ ALISPÁNNAK A VETÉSTERÜLETEKRŐL Székesfehérvár, 1946. december 18. 108. Fejér Vármegyei M[agyar] Áll[ami] Gazdasági Felügyelőségtől 140/1946. Alispán Úrnak! Tárgy: Őszi vetéskiesés oka Székesfehérvár Tisztelettel közlöm, hogy a legutóbb beérkezett jelentésekből megállapítható, hogy az őszi kalászosok vetése most már véglegesen befejezést nyert. A jelentések adatainak felülvizsgálása alapján az összes vetésterület 98 535 kat[asztrális] hold, melyből búza 77 792 kfatasztrális] h[old] rozs 15 823 k[atasztrális] h[old] őszi árpa 4899 kfatasztrális] hjbld] ő[szi] tak[armány]kev[erék] és pillangós 1031 kfatasztrális] h[old] Az idei őszi kalászos vetésterület mintegy 10 százalékkal] maradt csak a tavalyi mögött. Ezek az alábbi okokra vezethetők vissza. 1. ) Vetőmaghiány. Az aszály okozta rossz termés miatt a gazdák elegendő vetőmaggal nem rendelkeztek. A különböző vetőmagakciók során mintegy 365 vagon vetőmagjuttatásban részesültek a gazdák, ami alig haladta meg 50 százalékát az igényelt vetőmagmennyiségnek. 2. ) A múlt évi rendkívüli viszonyok miatt a gazdák aránytalanul nagy területet voltak kénytelenek kukoricával és napraforgóval elvetni, így megfelelő elővetemény hiányában nem áll a gazdák rendelkezésére [az] őszi kalászosok alá elegendő terület. Ez okozta azt is, hogy sok helyen a későn lekerült kukorica után vetettek búzát a gazdák. Ez okozta egyben a vetési idő szokatlan eltolódását is. 3. ) Hozzájárult még a Móri és [a] Váli járásban a svábok kitelepítésével kapcsolatos visszás állapot is. A kitelepítésre kijelölt svábok már nem dolgoztak, a telepesek pedig kellő felszerelés és helyismeret hiányában még nem voltak képesek akkora területet elvetni, mint amekkorát normális körülmények között azon a vidéken őszi gabonával volt szokás elvetni. 4. ) A gabona alacsony ára is elvette [a] kedvét a gazdáknak a búza és [a] rozs vetésétől, mert a viszonylag nagy mennyiségű vetőmag, cséplőrész figyelembevételével holdanként kevesebb jövedelemhez jutottak, mint bármely más növény termelése esetén. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy pl. őszi árpából több mint 1500 k[atasztrális] h[old]al többet vetettek el az idén a tavalyival szemben, mert az árpát saját gazdaságukban [az] állatokkal feletetve jobban értékesítik, mintha kenyérgabonát termelnének. A jövő évi terméskilátások - a kisebb vetésterület dacára - sokkal biztatóbbak: amennyiben valami elemi csapás a vetéseket nem éri, úgy a tavalyi termésnél lényegesen nagyobb eredményekre számíthatunk, mert ez évben gondosan előkészített, többször szántott talajba kerültek a vetőmagvak. A kelés egyenletes volt, a kedvező időjárás hatására kellően elbokrosodtak a gabonák, így az őszi vegetáció ideje alatt olyan helyzeti előnyre tettek szert, ami a terméseredményre kétségtelenül előnyös hatással lesz. Székesfehérvár, 1946. december hó 18-án. 248
