Bödő István – Czetz Balázs: „Ígéretekből nem lesz demokrácia!” Dokumentumok Fejér megye történetének tanulmányozásához 1945–1948 - Fejér megyei történeti évkönyv 29. (Székesfehérvár, 2009)
DOKUMENTUMOK - 1946. ÉVI DOKUMENTUMOK
FMLIV. B. 405. Fejér vármegye alispánjának iratai. Általános iratok. I. 15. A közigazgatás helyzetére vonatkozó alispáni jelentések. 78/1946. szám. Saját kezű aláírással hitelesített, géppel írott tisztázat. 1 6300/1945. ME (1945. augusztus 12.) az Ideiglenes Nemzeti Kormány rendelete az állam szociálpolitikai feladatairól és a szociálpolitikai szervekről. 2 Fejér Vármegye Közjóléti Szövetkezete: alakuló gyűlését 1940. május 14-én tartották, ekkor 52 tag összesen 3231 üzletrészt jegyzett. Célja: készpénz és anyaghitel nyújtása révén a sokgyermekes, megélhetésükben veszélyeztetett családok önálló gazdasági létének megalapozása, illetve kedvezőbb anyagi helyzetbe hozása, ezáltal a népességszaporulat növekedésének előmozdítása. Célja volt még az érintettek családi házhoz való juttatása is, részben új otthonok építésével, részben a már meglévő épületek tatarozásával. 1944 decembere és 1945 áprilisa között szüneteltette működését, a pénztárnyitásra 1945 júniusában került sor. A szövetkezetbe 1946 augusztusában beolvadt a Székesfehérvári Közjóléti Szövetkezet. Megszüntetésére a 7770/1948. kormányrendelet alapján került sor. 3 Az 1940. évi XXIII. te. alapján a Teleki-kormány által létrehozott szociális program. Célja a szegények megsegítése, a sokgyermekes családok felkarolása, lakáshoz juttatása. Az 1940-es évek elején mintegy 12 000 család kapott az ONCSA által új otthont. Az alapot 1948-ban megszüntették. 60. FEJÉR VÁRMEGYE ÉS SZÉKESFEHÉRVÁR VÁROS TANFELÜGYELŐJÉNEK ÉVES JELENTÉSE AZ ALISPÁNNAK A NÉPOKTATÁS HELYZETÉRŐL [Székesfehérvár], dátum nélkül Fejér Vármegye és Székesfehérvár Város Tanfelügyelőjétől Telefon 250. Népoktatásügy Alig ültek el vármegyénk területén a háború hullámai, kezdetét vette megyeszerte népiskolásaink oktatása. A legtöbb helyütt romok között, ablaktalan épületekben, szükség- tantermekben, padok, tábla és szemléltetőeszköz nélkül indult a munka egyre szélesebb mederben, s tartott július 14-ig. A helyükön maradt vagy oda hamarosan visszatérő középiskolai tanítók teljes erőfeszítéssel buzgólkodtak azon, hogy a tankötelesek számára az elmúlt tanévet megmentsék. Hősies áldozatkészséggel dolgoztak ezek iskoláikban és iskolán kívül, legtöbb helyütt fizetés nélkül, s nagy nélkülözések közepette. A nyár folyamán a vallás- és közoktatásügyi miniszter úr a vármegye tanfelügyelőjének kiutalt ellátmánnyal rendeztette illetményügyeiket, s így rendezettebb körülmények között kezdhették az új tanévet. Az iskolai év elején újjászerveződött a tanfelügyelői hivatal is, a vármegye népoktatásügye új vezetőt kapott, s így tervszerű irányítással indulhatott meg a vármegye népoktatásügyének újjászervezése. Már az első számbavétel alkalmával megállapítást nyert, hogy a tanulólétszámot figyelembe véve a vármegye népiskoláinak több száz tanerőre lenne szüksége, de a kérdés megoldását gátolja az a körülmény, hogy emberekhez méltó elhelyezésük, a fűtés és étkeztetés biztosítása alig néhány helyen oldható meg. így jelenleg vármegyénkben tanítóhiányról kell beszélnünk, és ez a hiány nem oldható meg az iskolai épületek (tanítói lakások) megfelelő helyreállítása és a közellátási helyzet javulása nélkül. A népiskolák és tanítók elhelyezését gátolják egyfelől [az] iskolai épületeknek hivatásuktól eltérő célra történő igénybevételei, másfelől az épületek és általában a falvak háborús kárai. Az első akadályon kívánt segíteni a 10 020/1945. ME rendelet,1 mely elrendelte, hogy 161
